Megszületett

Ma délután 15:05-kor 3730 grammal és 51 centivel megszületett Sára babánk 😍😍😍
Mindketten nagyon jól vagyunk 🙂

Repül az idő

Már 2 hónapja, hogy itthon vagyok, és csak úgy repül az idő. A laptoppal történt valami, szerintem lassan feladja, telóról még nem volt erőm pötyögni, de most végre rászátam magam. A hétvégén vettem egy újat, a céges őskövületet meg elpakolom addig, amíg vissza nem megyek dolgozni.
Próbálom összeszedni a gondolataim, hogy mi minden történt ebben a 2 hónapban, talán semmi fontos nem marad ki. Szóval április elején voltam a soron következő UH-on, akkor voltam 28+3 hetes. Ez volt a 2. nap, hogy már nem dolgoztam, a doki ekkor közölte, hogy a külső méhszáj kezd nyílni. Kicsit megijedtem, mert Daninál nem volt ilyen, zárva volt minden a végéig. Végül azt mondta, hogy a cipekedést abba kell hagynom és pihenjek többet. Mivel már nem dolgoztam, így ez nem volt gond, másnaptól már Dani cipeli az iskolatáskáját (reggelente, mint a málhás ló, úgy szoktam elindulni). Ami még +infó volt, hogy a súlya már akkor nagyobb volt, mint amit a kora indokolt volna, akkor a méretei alapján másfél kilóra saccolta a doki, egyúttal "megnyugtatott", hogy ezúttal se számítanak 4 kiló alatti babára! 🙄 ( Dani anno 4200grammal született.... )Én ekkor tartottam +10 kilónál.
Másnap volt a terheléses cukor vizsgálat. Sajnos következő nap csörgött a telefonom, és közölték, hogy a 120 perces értékem pont határértéken van  - 7.8 lett a az emelkedett érték 7.8-11 között van - 1 hónap múlva meg kell ismételni a vérvételt. Kicsit beparáztam, mert nem szerettem volna diétázni, így kicsit elkezdtem figyelni rá, hogy miket eszem. Az elejétől tartó gyomorsav ezidő tájt rosszabbodott, már szinte reggeltől estig a Salvus vizet ittam, így annyira nem volt gáz figyelni s kajára, mert szinte mindentől rosszul voltam.
Május elején volt a következő vizsgálat, akkor voltam 32+3 hetes. Védőnőnél minden ok volt, kiderült, hogy fogytam is, +9kilo volt akkor rajtam. Dokinál is minden rendben volt, fejvégű és 2200gr volt kb ekkor. (Visszanéztem, Dani pontosan ezen a napon 2140gr volt - szép kilátások...) Másnap volt az ismételt cukorvizsgálat, ekkor már nem volt gond, 6.1 lett a 120 perces értékem.
Aztán másnap mentem a házidokihoz, kiiratni magam táppénzre, mert addig szabin voltam. Megemlítettem a dokinak a gyomorsav problémámat, és írt fel rá egy Ludea nevű gyógyszert. Bevettem még aznap este egyet, következő nap még egyet, és lássatok csodát, minden savbajom megszűnt!!  Tudtam aludni, újra enni, és szuperül éreztem magam. Aztán elkezdtem felbátorodni, és olyan ételeket is ettem, ami nálam addig tiltólistás volt, mert evés után pár perccel már mart is a sav: kv, tea, csoki, hagyma, ubi, gyümölcsök...egyedül paradicdomot nem eszem azóta sem, annyira bátor azért nem vagyok 😀 Szóval azóta jól vagyok, van hogy naponta, 2naponta kapok be egy szemet, de ez egy csodaszer 🙂
Meg is lett az eredménye az új étvágyamnak, ugyanis a múlt heti mérlegelésre híztam, akkor +11kilo lett a hízásom. Ami szerencsére nem látszik rajtam, nem vizesedem, mint anno, csak a hasam nőtt! Aznap délután volt az utolsó dokilátogatásunk,36+3 hetes voltam aznap, minden rendben volt, belső méhszáj teljesen zárt még, és a súlya aznap kereken 3 kilo volt (Dani ugyanekkor 2880 volt).
Tegnap töltöttem a 37. hetet, egy jó kis eperszedéssel ünnepeltük 😊 Utána csináltam gyorsan eperfagyit, eperturmixot, epres sajttortát, meg még ebédet is kellett főzni, nem mondom, hogy nem fáradtam el, de egyáltalán nem érzem magam 9 hónapos terhesnek...gondolom a következő 3hetet simán kihúzom még, nem számítok arra, hogy előbb beindulna ..a kórházas pakkokat még nem kezdtem el pakolni, tulajdonképp még jó sok mindent be is kéne szereznem... Majd jövő héten próbálom erre rávenni magam. Kedden jön a védőnő, remélem nem akarja megnézni. Amúgy szegény semmit nem fog látni, semmi jele, hogy hamarosan baba érkezik hozzánk. Igaz, hogy a lakás majdnem 90nm, de csak 2 szobánk van, egyik Danié, másik a háló. A terv az, hogy majd ha megszületett, akkor elhozzuk mamáéktól Dani régi ágyát, és odatoljuk mellém - a 4. oldalát nem rakjuk fel, így majd babaölként használjuk. De addig felesleges elhoznunk, mert csak a helyet foglalja. Akkor majd csak dumcsizunk 😁
Jah, múlt héten mondja, hogy kb októberig hiánycikk a babás K vitamin, ad nekem egyet, hogy legalább a kórházba tudjak vinni egyet, amit ott beadnak neki, ez ok is, de mi lesz utána??? Ők próbálnak gyűjteni kismamáktól megmaradt vitaminokat, de gondolom mindenkinek nem jut majd... Remek....
Hát itt tartunk most, még kb 3 hét a végéig - amit egyáltalán nem várok 😐 Imádok terhesnek lenni, és mindent, ami ezzel jár...és tudom, hogy ez az utolsó, ezt már soha többet nem élhetem át, így még rosszabb..Nah, de majd összeszedem magam ☺️ Itt amúgy mindenki nagyon várja már, hogy megszülessen, szerencsére Dani is, napról napra még jobban 🙂 Nagyon készül a nagytesó szerepre, már mindenkinek kiosztotta mi lesz a feladata 😁 Szerencsés lett az időzítés is, már csak 1 hét a suli,  utána meg lesz több mint 2 hónapunk, hogy összeszokjunk négyesben 😍

25 hetes pocak

A hétvégén megszületett az első pocakfotónk... azt mondják, már most hatalmas, kb mindenki azzal jön, hogy biztos, hogy nem ikrek??? Kész vagyok tőle....és én nem is látom még olyan vészesnek... 

+10 kilonál tartok.

24+4

ennyi vagyok ma, rohan az idő...Tegnap voltunk UH-on, minden ok, és továbbra is fejvégű, remélem ez így is marad a végéig. Sajnos most nem kaptunk képet, mert kifogyott a papír a gépből, de a doki lementette a fotokat, és majd következő alkalommal kinyomtatja azokat is. (ami majd április 9-én lesz)

Szinte a kezdetektől +1 héttel nagyobbnak méri az UH, és már 830gr!!! Hihetetlen mekkora már. A mozgását naptól napra jobban érzem, Sz is, sőt most már van úgy, hogy kívülről is szemmel látható néhány mozdulata 😊Daninak még nem szóltam, mert kiszámíthatatlan, hogy épp mikor rúg, türelme pedig nincs percekig erre várni 😊 Amúgy már talán kezd hozzászokni a gondolathoz, hogy nemsokára már nem lesz egyedül. Van úgy, hogy maga kéri, hogy beszélgessünk róla, hogy milyen lesz, mi hova kerül, kinek mi lesz a feladata 😊

Fura, hogy anno mikor Danival voltam terhes, ilyenkorra már mindenünk megvolt, a babakocsitól a babaszobáig , most annyira nem vagyok rákattanva témára. Pár ruhácskát már vettem, persze csak rózsaszínt, mert fehér és unisex szinekből van otthon is. Amúgy ha jobban belegondolok, tulajdonképp semmi extrára nincs is szükségünk, mivel mindenünk megvan, nem adtam el semmit. Babakocsi, légzésfigyelő, ágy, etetőszék, minden. Amit szeretnék mindenképp az egy babaöböl, mivel sajnos csak két szobás a lakás, így mindenképp mellettem lesz. Ehhez sajnos kell venni egy pelusra csiptethető légzésfigyelőt is, mert az én mozgásomat is érzékeli a hagyományos, így az használhatatlan. Ja, és egy relax fotelt is vettünk már, akciós volt ausztriában a Lutzban 😊 Szeretnék majd mindenképp szoptatni (ezért is a babaöböl ötlet, hogy ne kelljen éjszaka felkelnem), Danival sajnos ez nem nagyon jött össze, szerintem túlparáztam az egészet ☹ Abból az időből megvan az elektromos mellszívó is, szinte érintetlenül.

Jövő szombaton megyünk 4D UH-ra, a Kriotól kaptunk ajándékutalványt, mert még januárban megkötöttük a szerződést.

Cukorterhelésre pedig majd április 10-én kell mennem, remélem minden ok lesz! Akkor elvileg már nem dolgozom, úgy tervezem, hogy április 5 lesz az utolsó munkanpom. Már vágom a centit, még 16 munkanap!

És közben a nevét is kitaláltuk, Sára lesz 😊

20.

Múlt héten elkapott valami nyavalya. Már pénteken éreztem, hogy kerülget valami, ami aztán szombatra le is vert a lábamról. Aznap tölöttem a 20. hetet. A hétvégi 2 napban szerencsére volt alkalmam sokat pihenni, és az ürömbe vegyült egy kis öröm is – a sok pihenáésnek köszönhetően végre tudtam magamra figyelni, és akkor megéreztem 😊 Tényleg csak nagyon enyhén és szombaton csak 2-szer, és nem is voltam benne teljesen biztos, hogy valóban Ő az. Aztán vasárnap megint éreztem, akkor már tudtam 😊 Napról napra többet érzem a mozgást, tegnap este már kb fél órán keresztül 😊

Munka mellett sajnos nem tudom figyelgetni magam, bár ma reggel miután ettem, azt hiszem megint éreztem 😊

Most már csak az kell, hogy a fiúk is átéljék ezt velem 😊 Bár ehhez még kell pár hét.

Hétfőn nem dolgoztam, reggel 8-ra mentem a kórházba  a 20. heti genetikai UH-ra. Szerencsére gyorsan bekerültem, 4. voltam. minden a legnagyobb rendben 😊 Nem nagyon mocorgott, pedig direkt ettem előtte, és végig háttal volt, harántfekvésben.

Miután itt végeztem mehettem fel a 3.-ra a genetikai tanácsadásra. A doktornő meg volt elégedve minden eredményemmel, így oda már nem többet mennem.

Aztán hazafelé beugrottam a házidokihoz, mert volt még vv eredményem, amit nem hoztam el. Mikor beléptem a váróba... háááát, jó sokan voltak. Már majdnem sarkon fordultam, mikor kijött a beteg, utána az aszisztenssel, aki közölte, hogy türelem, a doktornő most átment a szomszéd rendelőbe helyettesiteni, aztán majd jön. Nah, több sem kellett nekem, már ott is voltam az ajtóban, és mondom miért jöttem. Mivel már régóta ismer, be is hívott, odaadta a leletet, + egyúttal adott beutalót a 24. heti vv-re.

Ezután hívtam a védőnőt, hogy ok-e, ha most megyek, szerencsére jó volt neki. A reggeli kört gyalog tettem meg, de mivel már kezdtem fáradni, és éppen a házunk előtt vezetett az út, így kocsiba pattanttam és úgy mentem.

A védőnőnél is minden ok volt, a vérnyomásom 100/80 volt, igaz a reggeli futkosás a pulzusomon meglátszott, az 92 lett. A mérlegeléskor kiderült, hogy eddig 6 kilot híztam, az előző mérés óta 1-et, védőnő elégedett volt. Amúgy Danival a 20. hétre már 10 kilo volt rajtam, a végére +18. Talán most sem lépem túl ezt a számot.

A védőnő után elmentem Dani iskolájába, mivel 2 tanárjának is akkor volt fogadóórája, és ezt már régóta terveztem. Erről amúgy most nem írnék nagyon, hosszú, maradjunk annyiban hogy küzdünk... leginkább figyelem, szorgalom témában, na meg persze szépen gyűlnek a feketék is. Azt mindegyik tanár elismeri, hogy nagyon okos, csak a szorgalma van a béka segge alatt. Szerencsére a bizonyítványa szép lett, szinte mindenből kiválóan teljesitett, a magyarnak az írás része megy nehezebben (olvasni szépen olvas), nem nagyon megy a betűk szép kerekítése, ebből végül így jól teljesíett. A magatartása lett változó, de az talán majd alakul.

Mire hazaértem már 1 óra volt, ettem és ledőltem, elfáradtam és még a nyavalya is rajtam volt ☹ (amúgy még most is...)

Aztán tegnapra voltam visszarendelve a magánrendelőbe, méhszáj teljesen zárt, a vizsgálat után pedig bejöhettek a fiúk is az UH-ra. Nem mondom, hogy Dani túlságosan értékeli ezeket a kiruccanásokat, még nem igazán tudja kivenni a 2D-s képekből mit is kellene nézi, mert ugye volt a kis dinnye (a feje), a nagy dinnye (a hasa), na meg a 4 répa (a végtagok) 😊 A lényeg, hogy minden ok, 1 nap alatt harántból fejvégű fekvésbe került (amiből kb semmi nem éreztem) és természetesen most is csak a hátát láttuk. Szóval azt hiszem ez a titok nyitja, a gyerek egyszerűen befelé rúgkapál...

És íme, a tegnapi szerzeményünk - már amennyit látni hagyott magából, a kis pálcika ujjaival azért mutatja, hogy kettő 😊

Pedig jó ötletnek tűnt....

Így utólag visszagondolva, nem is tudom, hogy jutott eszembe az, hogy elmegyek 😊

Talán nem gondoltam bele igazán, hogy mivel is járna ez az utazás: háztól házig kb 25 óra, 2 átszállás, 6 felszállás-leszállás, nehéz csomagok, időeltolódás, meleg, vírusok...stb...

És mivel nem gondoltam ebbe bele, csak azt láttam, hogy még mindig számítanak rám, még mindig fontos vagyok, ezért hétfőn igent mondtam - na persze azok után, hogy konzultáltam a nődokimmal, és végül Sz. is rábólintott.

És ahogy teltek az órák, úgy jöttek elő gondolataimban a fenti dolgok szépen sorban...meg persze Sz. is egész nap rágta a fülem, hogy biztos jól meggondoltam-e.

Aztán este átbeszéltük, és arra jutottunk, hogy ez most nem ér ennyit, így kedd reggel, mikor beértem, rögtön beszéltem a főnökömmel, és visszamondtam....

Szóval egy fél napig úgy volt, hogy utazom Montereybe.... de nem.... 😊

Most próbálok inkább többet foglalkozni magammal, és kevesebbet a meloval.

Ma bejelentették, hogy ki veszi át a munkám, szóval fokozatosan adom át a dolgokat, amúgy április végéig tervezek maradni.

Hétfőn megyen a 20. heti nagy UH-ra, akkor leszek 20+2. Ami érdekes, és egyben elszomorít, hogy még egyáltalán nem érzem mozogni ☹ Danit ilyenkor már éreztem, most meg semmi. Igaz, hogy van kis hasi felesleg, de ez akkor is megvolt. Talán amiatt van, hogy most elől van a méhlepény (Danival hátul volt), és pont takarásban van.

A magam megnyugtatására ezért vettem egy szívhanfigyelőt, így pár naponta be tudunk hallagtózni 😊  

Most meg mit csináljak???

Szombaton töltöttem a 19. hetet, így már a 20.-kat taposom.

Most szólt a főnököm, hogy jövő szombaton ki kellene utazni Mexikóba 1 hétre!

Basszus!

Felhivtam a nődokit, ő azt mondja nem gond, a legjobb időben vagyok, igaz hosszú az út, sétáljak sokat.

Sz. még bizonytalan, szerinte erre most nincs szükségünk...

2-ig kell válaszolnom....  áááááááááá