AMH és egyebek

Múlt hét szerdán voltam a helyi magánlaborban megnézetni az AMH-m. Legutóbb tavaly októberben nézték, az utolsó lombikunk előtt, akkor 0,3 volt. Erre napi 450 egységes Gonal stimut kaptam, 13 napon keresztül, és mivel nálam lombikról lombikra csökkent az AMH értékem, ezért fel voltam készülve, hogy emiatt a rengeteg hormon miatt, valami nagyon alacsony számot fogok látni a leletemen. Tegnap délután megjött a várva várt email. Remegő kézzel nyitottam meg. Az értékem pedig: 0,6!!! Alig akartam hinni a szememnek! Gyorsan megnéztem a tavalyi leletem, Tapolcán is ugyenezzel a laborral csináltatták a vizsgálatot, szóval nincs itt tévedés!! Ekkor eszembe jutott, hogy talán nem mindegy, hogy a ciklus hányadik napján nézik, hogy épp peteérés előtt vagy után van az ember, vagy már épp a ciklus végén?! Gyorsan visszakerestem, hogy anno hányadik napomon vették le Tapolcán a vért, és láss csodát, akkor éppúgy a 16. napon voltam, mint most!!! Tehát még csak emiatt sem lehet az eltérés! Akkor már csak egy valami lehet, mégis érnek valamit ezek a nagydózisú vitaminok!!! J
Nagyon boldog vagyok, madarat lehetne fogatni velem J Ezek szerint jó úton haladunk, izgatottan várom már a kaposvári 1. konzultációt!

Hónap elején levetettem a 3. napi hormonkat is, hogy lássam van-e valami változás, és hogy alakul az FSH-m az alacsony AMH miatt?

Ezek lettek az eredmények:

TSH: 1,1 mIu/l

Prolactin: 130 mU/l

FSH: 4,3 U/l

LH: 3,9 U/l

FSH/Lh hányad: 0,91

Ösztradiol: 51,2 pg/ml

Testosteron: 0,5 nmol/l

Kortiz: 334,1 nmol/l

Teljesen meg vagyok elégedve, talán még soha nem voltak ilyen jók az értékeim. A prolactinom is szépen lent van, ahhoz képest, hogy a napi fél Bromot kb minden 2. nap elfelejtem bevenni, így most már szándékosan nem is szedem napi szinten. És az FSH-m továbbra is érthetetlenül alacsony, ami persze nem baj J

Tegnap készültem a dokim magánrendelésére, de sajos nem jutottam el, talán majd ma felhívom, megkérdezem, tud-e adni beutalót homocisztein szint mérésre.

 Ma vagyok a ciklusom 23. napján. A múlt hónapban ekkor már kezdtem barnázni és végül 4 nap pöttyözés után, 26 naposra sikeredett a ciklus. Ekkor döntöttem el, hogy a január végén abbahagyott AVIVA tornát ideje folytatnom. Tavaly augusztustól idén januárig heti 2-szer rendszeresen eljártam tornázni, és a ciklusom szépen beállt 28 napra, minimális 1 napos barnázással. A baj csak az, hogy mindezt most otthon kell megoldanom, így heti kétszer előbb le kell lépnem a melóhelyről, hogy amíg Dani nem ér haza az oviból, végezzek. Már 3 hete csinálom, eddig jól működik így a rendszer, és most kíváncsian várom, hogy hogy alakul majd ez a ciklus...

Fejlemények!

Rég voltam... pedig rengeteg minden történt az utóbbi időben... visszajöttem dolgozni, Dani ovis lett, kivizsgáltattunk magunk, és talán újra belevágunk.

Talán azért is voltam rég, mert nehéz ennyi mindent egy bejegyzésbe összesűríteni, nem tudtam rávenni magam, hogy nekikezdjek. De most itt vagyok újra, és talán majd rendszeresen jövök is, melóhelyről könnyebb ugyanis iínom, mint otthonról :)

Szóval mik is történtek? Először is, Danit megpróbáltam beszoktatni az oviba.. még januárban..sajnos ez azóta sem jött össze. Egyszerűen képtelen ott jól érezni magát, némasági fogadalmatt tett, a világért nem venne részt a közös játékokban...Nagyon sajnálom, hogy így telnek a napjai, de mit tudok tenni, ez az élet rendje, talán majd megszokja.. és azért mostanában, igy 3 hónap elteltével, néha néha van egy kis reménysugár, hogy egyszer talán jobb lesz.. már nem sír reggelente, hogy ott kell maradnia, már néha válaszol az óvónőnek, ha kérdezik, néha jelentkezik, ha kér repetát, és néha, ha elfeledkezik magáról és arról, hogy hol van, még énekelget is... szóval már ott a fény az alagút végén, de ez egy hosszú folyamat...

Melóba visszajönni olyan volt, mintha el sem mentem volna. Ugyanabba a pozícióba sikerült visszajönnöm, az emberek 90%-a is ugyanaz, szinte semmi nem változott.... szóval én könnyen vettem az akadályt :)

Az elmúlt 2 hónapunk azzal telt, hogy megcsináltattuk azokat a vizsgálatokat, amik még hiányoztak.

Elmentem a helyi kórház genetikai osztályára, ahol megkaptuk egerszegre a beutalónkat, és ahol márc.2-án voltunk is.  Szóval egerszegen nem találtak semmit, genetikailag és immunológiailag is teljesen renben vagyunk, a papíromra annyit írtak, hogy az előzményekre tekintettel APS szindróma lehetősége fenáll. Ennyi. Erre végül aspirin protectet és inofolic kezelést írtak fel. A helyi kórházban levett véremből – amiből a 3 felelős gént vizsgálták – az derült ki, hogy MTHFR homozigóta vagyok. Senki nem esett kétségbe ennek hallatán, állítólag ez nálunk nem befolyásolhatta a dolgokat. Most femibiont + folsavat + B komplexet szedek erre. Holnap megyek a nődokimhoz, mert beutalót kell kérnem tőle homocisztein szint mérésre, ebből esetleg még kiderülhet valami. Múlt hét szerdán voltam AMH vérvételen, nagyon nagyon félek, hogy mennyi lesz. Az utolsó lombik előtt 0,3 volt, attól tartok most kb 0,1 lesz :( Ma hívtam őket, még nincs meg, azt mondták majd emailben kiküldik.

És ami a folytatást illet: Sz. most annyira nincs rákattanva a folytatásra, most örül, hogy visszajöttem dolgozni, és végre megint van pénzünk, nem a 25 ezerest gyest kell beosztanunk. Én viszont úgy vagyok vele, hogy nem leszünk fiatalabbak, idén már 37 leszek, nem várhatok örökké. Ezt végül megbeszéltük, és eldöntöttük akkor, hogy intézetet váltunk, tapolcára már nem megyünk vissza.

Így esett a választásunk Győrre, kb 1 hónappal ezelőtt. Amit nem tudtunk, az az, hogy oda egyszerűen képtelenség bejutni. Naponta többször kell őket hívni, a végén már óránként telefonáltunk és egyszerűen így sem jutottunk konzultációs időponthoz, mert valamikor abban a fél órában kiosztották, amikor pont nem hívtuk őket. És akkor most 1 hónapig megint nincsenek időpontok... nah, ebből lett elegem múlt héten. Sz. teljes mértékben egyetértett velem, ez nem állapot, más lehetőség után kell néznünk. Így felhívtam Kaposvárt. Ez azért elég merész lépés volt, ugyanis kb 180km csak oda az út, de csupa jót hallottunk róluk, és azt mondtuk, hogy azt a 7-8 alkalmat kibírjuk, amit egy lombik alatt meg kell tennünk. Szóval múlt csütörötkön hívtam őket, és már április 20-ra kaptunk volna időpontot, de csak délután 1-re, az meg az ovi miatt nem jó nekünk, mert nem érnénk haza fél 5-ig. Így 30-án megyünk délelőtt 11-re. Mondták, hogy úgy készüljünk, hogy kb 2 óra az első konzultáció! Hát hol van ez a tapolcai 5 percttől!!! Ekkor minden leletünket részletesen átbeszéljük. Amúgy sem kérnek sok vizsgálatot, szóval mondhatom, hogy szinte minden leletünk megvan egy azonnali kezdéshez :) Azt nem tudom, hogy befizetünk-e egy lombikra, vagy megvárjuk az oepest, amire amúgy már most, telefonon fel tudtam iratkozni, szeptemberre!!! Szóval bárhogy is lesz, legkésőbb szeptemberben belevágunk!

Haladunk :)

Nagyon besűrűsödött minden mostanában, már csak pár napom van itthon, jövő kedden én is visszakerülök a mókuskerékbe. Elég kettős érzések kavarognak bennem, várom is meg nem. Várom, mert végre jó lesz valmi mást is csinálni, kimozdulni itthonról, és egyáltalán nem várom azt, hogy megint órára keljek, naponta ingázzak egy másik városba (jah, és még matricát is kell vennem, hogy be tudjak menni dolgozni! Hurrá!! ). Dani viszonylag könnyen beszokott az oviba, a héten már ott is alszik, már nincs sírás, szépen elindulunk, megkérdezi mikor megyek érte, kapok egy puszit és megy játszani. Nagyon megkönnyebültem, hogy alaptalan volt a félelmem, viszont amit észrevettem, hogy nagyon megváltozott az itthoni viselkedése. Az oviban egész nap cumizik, most már kezd ugyan játszani, néha már meg is szólal, talán kezd feloldódni, viszont az itthoni visekedése kritikán aluli :( Tombol, dobál mindent, földhöz vágja amit ér, ha valami nem tetszik neki, visítva hisztizve kér, ha valami kell neki. Nem értem.. mi történt? Arra gondoltam, hogy az oviban egész nap nem meri kimutatni az érzéseit, a kis gondolatait, és hazaérve úgy érzi, hogy ki kell adnia magából a napi feszkót... nem tudom.. remélem nem tart sokáig ez az időszak...

A vizsgálatokkal is haladunk.
Január 7-én voltam a helyi kórházban genetikai tanácsadáson. A doktornő egy tündér, sokat beszélgettünk, partner mindenben, amit kitaláltam :) Azt javasolta, hogy ne a helyi immunológiára menjünk, hanem ad beutalót zalaegerszegre, mert ott komplexebb és sokkal részletesebb a vizsgálat. Szóval az itteni beutaló kuka, ő adott mindekettőnknek 2-2 beutalót genetikai és immunológiai kivizsgálásra. Másnap a 4 beutalóval hívtam egerszeget, először az immunológiát aztán a genetikát úgy, hogy 1 napra kapjunk időpontot mindkét helyre. Március 2-án kell majd mennünk reggel 7-re.
Aztán mondtam a doktornőnek, hogy 12-én megyünk a Versysbe. Felcsillant a szeme, mert ő is épp ezt akarta javasolni. Kérte, hogy hívjam fel mindenképp másnap, hogy elmeséljem, miket tudtunk meg ott.
Versys: huh, hát az a nap nem volt semmi, leginkább Dani miatt, nem részletezem, de akkor még csak pár napot volt oviban velem együtt, teljesen anyás lett ennek hatására, és a mamával, akit ugyan imád, és csak vele van el rajtam kívül, végigsírta a napot :( a mama belebetegedett, mi belebetegedtünk... Ráadásul a Versysben is csúszás volt, 1/2 3-ra mentünk és csak 4 után jutottunk be. Persze amilyen szerencsénk nekünk van, Vereczkey dokinak el kellett épp akkor mennie, így egy másik doktornővel tudtunk csak beszélni.
Sokkal okosabbak nem lettünk, ők sem tudják persze látatlanban megmondani mi bajunk. Kaptunk egy A/4-es lapot, milyen vizsgálatokat kell megcsináltatnunk, hogy bekerüljünk a rendszerbe. Íme:

Azt azért megmondtuk ott a doktornőnek, hogy addig semmibe nem vágunk bele, amíg az ok ki nem derült, hogy miért állnak le 2 naposan az embriók a fejlődésbe. Persze azt nem mondtam, hogy nem tervezünk ott hagyni 2 millát egy lombikra és inkább győrbe mennénk, ha megyünk is valahova, de attól még úgyis nagyon messze vagyunk.
Szóval, sok eredményünket elfogadták a listáról, a bakterológiát, a vv- eredményét, az inzulinrezisztenciát, az utolsó lombikunk papírjait, csomó papirt otthagytunk, azt mondták átnézik és emailben küldik ha valahol eltérést találnak. Amihez mindenképp ragaszkodnak, az egy női UH vizsgálat és egy férfi spermiogram. A többit meg lehet máshol is csináltatni. Na most mi ezalapján a lista alapján halaunk a vizsgálatokkal. Kederült, hogy HYCOSY vizsgálatot nem csinálnak itt a környéken, ezt is kénytelenek lennénk ott megcsináltatni, ez 55ezer. Ezt egyenlőre nem erőltetem, ha lombik előtt állunk közvetlenül, ezt ráérek akkor is. Kedden voltam a nődokimnál, megbeszéltem vele, hogy a következő ciklusban, ami kb másfél hét múlva esedéske, megcsináljuk a 3. napi hormon vv-t +AMH-t. Erre nagyon kíváncsi leszek, az utolsó lombik előtt 0,3 volt, most olyan 0,1-re tippelnék...Kariotipizálást megcsinálják egerszegen. Az immunpanelhez adtak egy kis papirt, amin részletezik, hogy potosan miket kell megnézetni. A VTE vizsgálatokhoz most kedden levették a vért a helyi genetikai laborban, ezt Debrecenbe küldik kb 3hetet mondtak az eredményig. Az NR vv egy sima nagyrutin, ezt majd a házidokival intézem. Az immunológiai ellenanyag vizsgálatokat szintén egerszegen csinálják. Ennyi az én részem.
Precombine vizsgálatot mindkettőnknek javasolnak, ez fejenként 250ezer lenne kb. Azóta is próbálok utánanézni mi is ez pontosan, mert már nem nagyon emlékszem mit mondtak, de sehol nem találok róla infót. Valami olyasmi, hogy genetikailag kb 1500eltérésre tudják vizsgálni a petesejtet és a spermiumot, viszont a vizsgálat hátránya, hogy ha meg is állapítják, hogy genetikailag semmi baja az adott sejtenk, azt már nem tudják felhasználni, mert a vizsgálat közben tönkremegy. Ezt a vizsgálatot is talonban tartjuk egyenlőre, ha más vizsgálatokon nem derül ki semmi, akkor esetleg fontolóra vesszük.
Páromnak elfogadták a bakteriológiát, majd ha legközelebb megyünk akkor neki lesz egy andrológiai konzultáció, spermiogram, HBA és Halosperm vizsgálat. + neki még el kell mennie itt egy hormon vv-re. Nem tudom ki tudna neki beutalót adni, nagyon gondolkodunk, hogy elmegyünk a magánlaborba, és fizetősre megcsináltatjuk.

FSH: 1790,-

LH: 1970,-
TSH: 1200,-
Prolaktin: 1880,-
Öszradiol: 1970,-
Tesztoszteron total: 1790
Szabad tesztoszteron: 1500,-
D vitamin: 3200,-
VV ára: 1000,-
Összesen:  16300,-
Ahogy megvannak az eredményink, folyamatosan küldjük a Versysbe elemzésre, és ha megvan minden, akkor megyünk az újabb konzultációra.
Nagyon remélem, hogy valami kerdeül, amit tudunk orvosolni.

 

Új év - új remények :)

Rég voltam... Pedig sok minden történt azóta, mióta utoljára írtam.
Már túl vagyunk az utolsó lombik csalódásán, most új fejezetet nyitunk, ami jövő héten meg is kezdődik azzal, hogy Dani ovis lesz. Ha erre gondolok, a szívem szakad meg, annyira egymáshoz nőttünk az elmúlt 3 évben.. fogalmam sincs, hogy fog menni a beszoktatás, ki fog jobban sírni :(
De ne szaladjunk ennyire előre, próbálok visszaemlékezni, mi is történt az elmúlt 1 hónapban.
Szóval megbeszéltük Sz-szel, hogy visszamegyek  dolgozni, ez azt hiszem jót is fog tenni. Ezzel párhuzamosan Daninak ovit kellett találni. Végül nem az eredetileg kiválaszottba megy, mert ott már nem volt hely, hanem egy másik, szintén magánoviba. 15-en lesznek egy csoportban 3 ovonővel, nagyon szimpatikus és kedves mindenki, nagyon jó helyre kerül!
Voltunk bent a munkahelyemen is, én egész pontosan január 27-én, kedden kezdek. Fura lesz visszamenni 3 év után - várom is meg nem is.
Így - miután elrendeztem Dani és a magam sorsát is, ismét agyalhattam a hogyan továbbon...
Valahogy kezembe került a júliusban csináltatott IR vizsgálatom eredménye, és gyanút fogtam, hogy valami nem stimmel vele - annak ellenére, hogy a nődoki és az endokrinológus szerint rendben van. Akkor ezek voltak az értékeim:

Glülóz 0 perc: 4,8mmol/l
Glülóz 120 perc: 5,4mmol/l
Inzulin 0 perc: 16,6
Inzulin 120 perc: 32,8

A HOMA indexem - amiről most hallottam először, 3,5. Ez elég magas, és úgy tűnik, hogy a 0perces magas inzulin értékem miatt.
Elkezdem gyorsan utána olvasni, hogy mi segíthet. Úgy tűnik az IR-re a 3-as szabályt alkalmazzák: bogyó, mozgás, táplálkozás. Nos, mivel augusztus óta életmódott váltottunk, mozgok, és egészségesen élek, így úgy tűnik, hogy én 2 szabályt alaklmaztam fél évig a 3-ból. +3 hónapig szedtem az inofolicot, amit szintén javasolnak. Ezen felbuzdulva úgy gondoltam, hogy meg kéne újra nézetnem, lehet már nincs is gáz. Amit szintén most tudtam meg, hogy van a városban magánlabor! Jó tudni.
Másnap reggel 7-kor már a vv-re vártam. Nagyon kedvesek voltak, és nagyon gyorsak! Aznap este emailben már meg is küldték az eredményt.

Közben 2-en is a Mens Mentist ajánlották, hogy nézessem meg ott magam, ott mindent tudnak az IR-ről.
Erősen elgondolkodtam rajta, de először írtam egy ottani doktornőnek, elküldve a júliusi eredményeim, ő mit gondol róla. Íme a válasz:

Leletei utalhatnak inzulin rezisztenciára, mely hozzájárulhat az embriók fejlődésének leállásához, de nem feltétlenül magyarázza azt. A pontosabb diagnózis felállításához érdemes lehet a vércukor terhelés során 60 percnél is megmérni a vércukor és inzulin szinteket. Érdemes lehet a pajzsmirigy működés alaposabb meghatározása, serum D-vitamin szint mérés, genetikai vizsgálat.

Sokkal előbbre nem vagyok, a pajzsmirigy és D vitamin szinem renben van amúgy.

És ezek lettek az új vv eredményei:

Éhgyomri glucose 4,7mmol/l
60 perces glucose 5,1mmol/L
120 perces glucose 4,3 mmol/L
Inzulin 5,9mIU/L
Inzulin 60 perc 26,3mIU/L
Inzulin 120 perc 23,7 mIU/L
Inzulin rezisztencia (HOMA index) 1,23

Első blikkre nagyon megörültem az eredménynek, az inzulinom szépen lement!!!
Aztán megmutattam egy IR-es ismerősömnek, aki egyből mondta, hogy most a cukrom nem jó :(
a 120 perces alá megy a 0 percesnek.. ááááá, ezt nem hiszem el... szerinte ez is utalhat IR-re.
Gyorsan utána olvastam, és azt irták, hogy akkor van gáz ha 0,5 vagy nagyobb egységgel megy alá a 120perces a 0 percesnek. Nálam ez 0,4. Szóval nem gondolnám, h IR-es vagyok, és bogyóra lenne szükségem, viszont tényleg figyelnem kell, a táplálkozásra.
Ezzel az IR témát lezártam magamban :)
Karácsony előtt 1 nappal telefonáltak a Versysből, hogy jan.6-án mégsem ér rá a doktor úr, közbejött egy műtét, menjünk inkább 12-én.. Daninak így sajnos 1 nappal csúszik az ovikezdése...
Aztán amit még nem írtam, hogy még szintén decemberben Aviva tortán szóba elegyedtem egy csajjal, akiról kiderült, hogy a helyi kórház genetikai osztályán biológus ÉÉÉÉÉssssss előtte a Versysben dolgozott szintén biológusként, őket tanitották meg először az embriók genetikai vizsgálatára!!! Hát ez hihetetelen!! :) Így óra útán ott maradtunk még egy fél órát dumcsizni :) Mesélt a Versysről, mesélt a helyi kórházról, az AMH-ról - hogy szerinte most túl nagy jelentőséget tulajdonítanak neki 2 éve meg azt sem tudták mi az. Nagyon dícsérte az inofolicot, ő is szedi, jótékony hatással van a petékre :) Javasolta, hogy hivjam fel a kórházat, és menjek el genetikai vizsgálatra! Hát nem kellett kétszer mondania, másnap már teloztam is, holnap 4-re kell mennem!!! :) Szerencsére elfogadják a háziorvosi beutalót is, ugyhogy ma délutn oda is el kell mennem beutalóért.
Szóval haladunk:)

Ezek a vizsgálatok vannak most tervben:

Jan7- genetika
Jan12-Versys - Sz-nek töredezettség vizsgálat
Jan19-Immunológia nekem
Jan26-Immunológia Sz-nak.

Közben minden leletemet kikértem Tapolcáról, a 4 lombikunk részletes dokumentációját, hogy alakultak a tüszők a stimu alatt, az embriok hogy feljődten, Sz eredményeit, szóval mindent.
Ezeket tudom majd vinni mindenhova mutogatni :)

És amin most még elgondolkodtam, hogy felhívnám a győri Kaálit is még most, elmennénk konzultációra, lombikra gondolom ott is jó hosszú a sor, lehet csak év végére kapnánk oda is időpontot :( Nagyon dícsérnek ott egy bizonyos Krizsa dokit, állitólag ő foglalkozik az alacsony AMH-s nőkkel.
De azt hiszem ezzel megvárom ennek a 3 vizsgálatnak az eredményét.

Telefon2

Kicsit késve, de itt a rövid történetünk.
Szerda reggel kellett ismét telefonálni, hogy hányan maradtak. Sz. telefonált, én nem bírtam volna ki sírás nélkül, ha nem marad egy sem. Sz. megkérdezte, hogy ha 3 marad, akkor 3-at kérünk vissza? Hahaha..
Kértem, hogy menjen át a másik szobába telefonálni, én nem is akarom hallani.
Mikor visszajött, már láttam az arcán, hogy beigazolódott a sejtésem. Egysem maradt.
Erre fel voltam már készülve napok óta, nem ért váratlanul a hír.
Ami viszont hidegzuhanyként ért, az az, hogy vasárnap óta semmit nem fejlődtek!!Ugyanúgy 2-4 sejtes állapotban voltak szerda reggel is!! És ez már a 2. alkalom, hogy 2 naposan leállnak a fejlődésben! Itt valami nem stimmel... valami nagyon nem!!!
Sz. nem ment dolgozni, mert hát mi ugye megyünk beültetésre, előző nap szabit kért.
Nem is volt baj, hogy itthon maradt, meg tudtunk beszélni sokmindent a folytatást illetően.

1. Mivel itt valami nagyon nagy baj van, nem véletlen, hogy ez történik, és valószínű, hogy ha 3 hónap múlva visszamennénk, ugyanez lenne a kimenetel. Ezért vagy abbahagyjuk az egészet, vagy felkersünk egy olyan intézményt, ahol az okokkal foglalkoznak, nem csak a lombikot nyomatják ha kell ha nem.

2. Eldöntöttük, hogy most kicsit szüneteltetjük a dolgot, és keresünk egy másik intézményt.

3. Mivel 3 nap alatt 2 helyről is hallottam ennek a kórháznak a nevét, gondoltam ez nem véletlen, így utánanéztem mit tudnak. Az árakat leszámitva nagyon szuper a hely, az árlistát szigorúan csak ülve lehet végignézni, vagy ha állunk, tuti leülünk...  Így a választásunk a Versysre esett!

4. Sz. telefonált is, és kért hozzájuk időpontot egy meddőségi konzultációra + kérte az összes férfi meddőségi viszgálatot. Úgy számoljuk ez a forduló kb 100ezer lesz, de ezzel végeleg ki tudnánk zárni, hogy Sz.-el van a probléma.. vagy ellenkezőleg, lehet hogy pont nála! Szóval elég sokat várunk ezektől a vizsgálatoktól. Január 6-án megyünk, kaptunk volna időpontot még decemberre is, de idén már nem szeretnénk ezzel foglalkozni. Az én vizsgálataim egyenlőre nem csináltatjuk meg, egyrészt nemrég hagytam abba a hormonokat, várni kell hogy kiürüljenek, hogy valós képet kapjunk, másrészt még nem vagyok rá felkészülve. De majd a konzultáció után eldöntjük, hogy legyen.
(A lány, akivel együtt voltam, ők dec19én mennek a Versysbe, kíváncsi vagyok, mit mondanak nekik. Kb egy cipőben járunk, nekik sem maradt egy sem. Ők még a beültetésig sem jutottak el egyszer sem... )

5. Szerdán telefonált egy nagyon kedves kolléganőm. Gyoran feltérképeztem a jelenlegi céges helyzetet, rengeteg a melo, és pont most interjúztetnak embereket az osztályra, ahonnan eljöttem, de még nem találak senki. Ez a telefon a legjobbkor jött. Sz. már egy ideje mondogatta, hogy nem kéne megvárnom a jövő márciust - vagyis ha a szabijaimat kiveszem akkor májust/juniust, a melokezdéssel, így gyorsan döntöttünk. Visszamegyek dolgozni! 3 éve vagyok itthon, de mintha tegnap jöttem volna el. Várom is meg nem is. Mindenesetre új fejezet kezdődik az életünkben. Tegnap felhívtam a főnököm, szeretettel várnak vissza! Már számolják a szabijaim, hétfőn megyek be a papirokat elrendezni és kb január vége felé kezdek.

6. Danit tavaly nem irattuk be az oviba, mert hogy úgyis jön a tesó, és akkor ráérek erre idén, szeptemberig még itthon lett volna. Szóval keresnünk kell egy helyet, beiratni, beszoktatni, van rá másfél hónapunk. Az ovikat rövid úton kizártuk, jobban tetszenek a családi napközik. A városban 3 működik, jövő héten felhívom őket és elmegyünk megnézni. Remélem gyorsan sikerül dönteni.

Hát itt tartunk most. Az egészséges életmódot tovább folytatjuk, a vitaminokat én abbahagytam, rájuk sem bírok nézni :( Avivázni ezután is szeretnék, talán ha majd beáll az új napirendünk, akkor vissza tudok menni.

Telefon

Ma reggel telefonáltunk Tapolcára, hogy megtudjuk, mi a helyzet. A biológus azt mondta, hogy tegnap a nap végén, mikor áttették őket a tápoldatba még mind megvolt, a 2. napnak megfelelően 2-4 sejtes állapotban. DE a minőségük nem valami jó, nagyon törmelékesek, szóval nem tudni mi lesz itt szerdáig...
Hát ennyi. Amúgy nyáron a doki megmondta, hogy ha 2. napra csak 2 sejtes az embrió az tulajdonképp megállt az osztódásban.. Szóval ha csak 1 db volt 4 sejtes, akkor annak van némi esélye, csak hát az is rossz minőségű.
Szerda reggel kell legközelebb telefonálni, semmi jóra nem számítunk...

A lánynak, akivel együtt feküdtünk, ugyanezt mondták...

Leszívás

Hol is kezdjem? Talán csütörtöknél, amikor is délután jöttek anyósomék, hogy elvigyék magukkal Danit. Mi kihasználva "szabadságunk" elmentünk Sopronba a kedvenc japán éttermünkbe. Az úton persze a másnapi leszívás volt a téma. Megkérdeztem Sz-t, mit gondol, hány napos embriókat kérjünk vissza. Meglepődtem, mikor habozás nélkül azt mondta, hogy 5! Én ugye mindig nagyon féltem ettől, mert hogy rosszul osztódnak, kevés is maradm 3. napra 2-nél több még sosem maradt, mi lenne itt 5. napra? Persze logikus amivel érvelt, hogy nincs miért nem megpróbálni. Ha kint nem maradnak meg, nem osztódnak szépen, akkor odabent sem fognak. És ami a legfontosabb, megússzuk azt a 2 hét idegeskedést, reménykedést, hormonozást. Meggyőzött.
Péntek reggel izgatottan indultunk reggel 6-kor. Valmikor 7 után értünk oda, már jó sokan voltak, a parkolóban az utolsó helyre álltunk be. Fél 8 körül egyesével hívták be a leszívásosokat. Mi másodikként mentünk be, egy kis szobába a biológussal, aki feltette a nagy kérdést. Mikor szeretnénk visszakapni az embriókat, 3 vagy 5 naposan. Egyszerre vágtuk rá, hogy 5! Erre ő, mivel már elég jól ismer minket, azt mondta, hogy reménykedett ebben a válaszban, ő is ezt választaná, de tőlünk szerette volna hallani. Hát ebben maradtunk. Ezután megkaptan az ágyam, hálóingre vetkőztem, és 2-ként mehettem is a műtőbe. Az anesztes nő nagyon kedves volt, kérdezte, hogy hány petesejtre számítok. Mivel mindkét UH-on 10 körül votak a tüszők, így bemondtak a 10-et. Aztán megmérte a vérnyomásom, és már aludtam is. Kicsivel később a helyemen ébredtem, kicsit kábultan, talán szédültem is, ami eddig még soha nem volt. Ezután nem sokkal egy másik lánnyal együtt átkerültünk egy 2ágyas szobába, ő is hasonló erős stimun esett át, mint én. Neki a 2. lombikja volt, nyáron 5. napra egy sem maradt nekik, pedig 4. nap még 6-an voltak!!
Aztán arratévedt egy illetékes, és mindketten megkérdeztük, hogy akkor mennyi az annyi. A lánynak 4-et sikerült leszívni, nekem 5-öt! Hidegzuhany! Ez meg hogy lehet, nem erre számítottunk. Ráadásul nekem az 5-ből csak 3 volt érett... nesze neked remények...
Mondanom sem kell, nagyon elkeseredtem. 3 érett? Ebből mennyi termékenyül majd meg? 2? És mennyi marad egyáltalán hétfőig? Minket ismerve max 1... Hát ennyi.. Az a sokminden, amit a sikerért megtettünk, és megint koppanunk! Miért?
A péntekem nagyon rosszul telt. Szerencsére egyedül voltam, Sz. elment Daniért, így ki tudtam bőgni magam.
Tegnap reggel kellett telefonálni, hogy mennyi termékenyült meg. Kiderült, hogy később még egy megérett, így a 4 érettből 3 megtermékenyült. Ha belegondolok, hogy anno az 1. lombikunknál 14 petesejtet szívtak le, abból 9 volt érett és csak 5 termékenyült meg, ahhoz képest ez csak 2-vel rosszabb!! És akkor sikerült. Nem tudom merjek-e még reménykedni, talán a holnap reggeli telefonig még bízhatok , akkor úgyis kiderül, hogy használt-e a sok vitamin, ha már mennyiség nincs, vajon a minőség javult? Holnap kiderül...