Telefon2

Kicsit késve, de itt a rövid történetünk.
Szerda reggel kellett ismét telefonálni, hogy hányan maradtak. Sz. telefonált, én nem bírtam volna ki sírás nélkül, ha nem marad egy sem. Sz. megkérdezte, hogy ha 3 marad, akkor 3-at kérünk vissza? Hahaha..
Kértem, hogy menjen át a másik szobába telefonálni, én nem is akarom hallani.
Mikor visszajött, már láttam az arcán, hogy beigazolódott a sejtésem. Egysem maradt.
Erre fel voltam már készülve napok óta, nem ért váratlanul a hír.
Ami viszont hidegzuhanyként ért, az az, hogy vasárnap óta semmit nem fejlődtek!!Ugyanúgy 2-4 sejtes állapotban voltak szerda reggel is!! És ez már a 2. alkalom, hogy 2 naposan leállnak a fejlődésben! Itt valami nem stimmel... valami nagyon nem!!!
Sz. nem ment dolgozni, mert hát mi ugye megyünk beültetésre, előző nap szabit kért.
Nem is volt baj, hogy itthon maradt, meg tudtunk beszélni sokmindent a folytatást illetően.

1. Mivel itt valami nagyon nagy baj van, nem véletlen, hogy ez történik, és valószínű, hogy ha 3 hónap múlva visszamennénk, ugyanez lenne a kimenetel. Ezért vagy abbahagyjuk az egészet, vagy felkersünk egy olyan intézményt, ahol az okokkal foglalkoznak, nem csak a lombikot nyomatják ha kell ha nem.

2. Eldöntöttük, hogy most kicsit szüneteltetjük a dolgot, és keresünk egy másik intézményt.

3. Mivel 3 nap alatt 2 helyről is hallottam ennek a kórháznak a nevét, gondoltam ez nem véletlen, így utánanéztem mit tudnak. Az árakat leszámitva nagyon szuper a hely, az árlistát szigorúan csak ülve lehet végignézni, vagy ha állunk, tuti leülünk...  Így a választásunk a Versysre esett!

4. Sz. telefonált is, és kért hozzájuk időpontot egy meddőségi konzultációra + kérte az összes férfi meddőségi viszgálatot. Úgy számoljuk ez a forduló kb 100ezer lesz, de ezzel végeleg ki tudnánk zárni, hogy Sz.-el van a probléma.. vagy ellenkezőleg, lehet hogy pont nála! Szóval elég sokat várunk ezektől a vizsgálatoktól. Január 6-án megyünk, kaptunk volna időpontot még decemberre is, de idén már nem szeretnénk ezzel foglalkozni. Az én vizsgálataim egyenlőre nem csináltatjuk meg, egyrészt nemrég hagytam abba a hormonokat, várni kell hogy kiürüljenek, hogy valós képet kapjunk, másrészt még nem vagyok rá felkészülve. De majd a konzultáció után eldöntjük, hogy legyen.
(A lány, akivel együtt voltam, ők dec19én mennek a Versysbe, kíváncsi vagyok, mit mondanak nekik. Kb egy cipőben járunk, nekik sem maradt egy sem. Ők még a beültetésig sem jutottak el egyszer sem... )

5. Szerdán telefonált egy nagyon kedves kolléganőm. Gyoran feltérképeztem a jelenlegi céges helyzetet, rengeteg a melo, és pont most interjúztetnak embereket az osztályra, ahonnan eljöttem, de még nem találak senki. Ez a telefon a legjobbkor jött. Sz. már egy ideje mondogatta, hogy nem kéne megvárnom a jövő márciust - vagyis ha a szabijaimat kiveszem akkor májust/juniust, a melokezdéssel, így gyorsan döntöttünk. Visszamegyek dolgozni! 3 éve vagyok itthon, de mintha tegnap jöttem volna el. Várom is meg nem is. Mindenesetre új fejezet kezdődik az életünkben. Tegnap felhívtam a főnököm, szeretettel várnak vissza! Már számolják a szabijaim, hétfőn megyek be a papirokat elrendezni és kb január vége felé kezdek.

6. Danit tavaly nem irattuk be az oviba, mert hogy úgyis jön a tesó, és akkor ráérek erre idén, szeptemberig még itthon lett volna. Szóval keresnünk kell egy helyet, beiratni, beszoktatni, van rá másfél hónapunk. Az ovikat rövid úton kizártuk, jobban tetszenek a családi napközik. A városban 3 működik, jövő héten felhívom őket és elmegyünk megnézni. Remélem gyorsan sikerül dönteni.

Hát itt tartunk most. Az egészséges életmódot tovább folytatjuk, a vitaminokat én abbahagytam, rájuk sem bírok nézni :( Avivázni ezután is szeretnék, talán ha majd beáll az új napirendünk, akkor vissza tudok menni.