Vége

Hát ennyi volt. Vége. Vasárnap óta használom a Crinonet, amitől mindig megjön, ha nem sikerül. Bár nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan történik majd meg, igaz, napok óta érzem, hogy már itt van, meg fog jönni. Ma már vérzek, reggel óta, nem reménykedhetek tovább. Annak ellenére, hogy már egy ideje sejtem, hogy ez lesz a vége, azért eléggé szíven ütött. Életünk legjobb eredményével sem sikerült. Miért? Nem találom a választ.... Mit tudtunk volna még tenni? Mit nem csináltuk jól? Minden adott volt, minden tökéletes volt, minden olyan jól összejött. Joggal reménykedhettünk, hogy most végre sikerül! De nem így történt...

Hogyan tovább? Most mi legyen? Fogadjuk el, hogy Daninak nem lesz kistestvére? De hisz annyira szeretne...  Vagy gondolkodjuk el az örökbefogadáson? Soha nem idegenkedtünk a gondolattól. Vagy vegyük igénybe donor vagy az embióadományozás lehetőségét? Ettől azért jobban idegenkedünk. Vagy vállaljunk be egy 6. lombikot?... Nem tudom mi lesz. Egy biztos, a szeptemberi oepes időpontot lemondom, ezt nem tudnánk 2 hónap múlva újra végigcsinálni. Kell egy hosszabb szünet, hogy ismét a témával tudjak foglalkozni. Most besokalltam, nagyon sűrű 2 év volt ez nekünk.  

Aztán eszembe jutnak a félelmeim. Igen, bizony, azok is voltak. Amióta belevágtuk a lombikba, állandóan ott jártak az agyamban. Nagyon, de nagyon szerettük volna, ha sikerül, és én mégis azon agyaltam, mi lesz, ha tényleg sikerül? Nem vagyok normális. Talán ezek a gondolatok gátolták meg a sikert? Lehet... Azon aggódtam, hogy ha most terhes lennék, elveszíteném a munkahelyem. Még csak pár hónapja jöttem vissza dolgozni, és máris bejelentem, hogy bocsi, megint eltűnnék 3 évre! Féltem, hogy emiatt megbízhatatlannak tartanának, és már nem lenne hova visszajönnöm. Pedig fontos, hogy megtartsam ezt a munkát, nagyon jó helyen dolgozom, jól keresek, és szeretem is. Nem hiszem, hogy lenne még egy ilyen munkahelyem, ha ezt elveszteném. Aztán féltem a pénzkiesés miatt is. Most, hogy újra dolgozom, ismét kezdünk egyenesbe jönni, tudunk félretenni a házra, amit már évek óta szeretnénk, ennek vége lenne, megint jönne a pénztelenség. Aztán a legnagyobb félelmem, hogy ha nincs pénz, nincs ház, és 2 gyerekkel ott lennénk 40nm-en! Sz. nem akar költözni, szerinte mi tökéletesen elférünk (igaz, hogy nyáron a téli cuccokat kell kipaterolnunk 3 másik helyre, télen meg a nyáriakat, semminek nincs helye, hegyén hátán vagyunk, a nappali 1 nagy kanapé, amin alszunk, a fejünk mellett a hűtő stb...) egyszerűen gyűlölöm, de Sz. szerint még egy gyerekkel is simán elférnénk itt. Hát nem tudom ezt hogy gondolja, mikor egy tűt nem lehet már leejteni nálunk, másnak a nappalija nagyobb, mint ahol mi 3-an élünk az összes cuccunkkal, mert még egy tárolónk sincs... Ha erre gondolok gyomoridegem lesz, és abszolút el tudom képzelni, hogy ez egy gátja lehetett a sikernek.

Tegnap fel is vázoltam Sz.-nek ezen elméletem, vagyis csak a 3. pontot, az előző kettőről nem beszéltem neki. És azt hiszem megértette, mire gondolok.

Megbeszéltük, hogy igenis kell egy nagyobb ház, mert ez nem állapot, ami van. Igaz, ez már nem az első eset, hogy ezt megvitattuk, de most talán komolyan is gondolja. Ezt abból gondolom, hogy este hallottam, hogy egy ingatlanossal beszélt egy olyan házról, amit régebben a neten mutattam már neki, igaz végül nem nézzük meg a házat, mert kiderült, hogy elég messze van, de már látom rajta az igyekezetet. Úgy gondoljuk, ha lesz is még egy lombik valamikor, addig nem vágunk bele, amíg nem költöztünk el, és nincs mindenkinek saját szobája, beleértve a kistesót is!

Tünetek

Ma van ET+7 – 10.dpo.

Semmi jóról nem tudok beszámolni. Szombat este kezdődött, kb 1 órán keresztül iszonyatosan görcsölt a hasam és fájt a derekam, aztán alábbhagyott mindkét fájdalom, de enyhébb formában azóta is tart. A menzis görcsölgetés és hozzá a derékfájás nálam mindig a menzesz tuti biztos előjele. Aztán vasárnap reggel a kifolyt utroban volt egy pici rószaszín, délben ugyanúgy, azóta semmi. Múlt héten pár napig este Crinonet használtam utro helyett, ez lehet attól volt. A derékfájás ugyanúgy megvan és hozzá a görcsölgetés is. Tegnap este óta nem használom már az utrot, csak napi 1 crinonet, jöjjön meg, mikor kell ,és legyen már vége!

Szóval nagyon magam alatt vagyok, nem tudom, mit rontottunk el megint. Ok, hogy most nem nagyon tudtam pihenni, Danit is sokat cipeltem, sok volt a program, de az is lehet, hogy megint nem fejlődtek tovább az embriok, és leálltak a fejlődésben. Nem tudom. Ami legjobban elszomorít, hogy Dani egyre többször mondogatja, hogy mennyire szeretne kistestvért, én pedig nem tudom megadni neki...

Leszívás és beültetés – avagy a legszebb szülinapi ajándék :)

Bocsánat, hogy így eltűntem, de péntek óta itthon vagyok, és nem nagyon szoktam bekapcsolni itthon a gépet, telefonról meg annyit írni...

Ráadásul beteg vagyok, már vasárnap óta, hétvégén a mamáéknál voltunk, és elég hülye idő volt, hol melegem volt, hol fáztam, és a végére jó náthás lettem.

De kezdjük az elején.

Csütörtökön szabit kértem péntektől szerdáig, a kollégáknak az volt a fedő sztori, hogy pénteken szülinapom van, Sz. is szabin lesz, és együtt töltjük az egész napot kettesben, míg Dani oviban van. A héten meg elmegyünk pár napra nyaralni. Jaj, nagyon utálok hazudni, de nem szeretném ezt bent elmondani.

Péntek, eljött a leszívás napja. Korán keltünk, előző nap megbeszéltük az ovival, hogy kicsit előbb visszük Danit. 6:20-ra már az oviban voltunk, aztán indulás, és 9:00-re értünk a Kaáliba. Aznap én voltam egyedül, így szerencsére nem késtünk el semmiről. Az altató orvost is későbbre hívták, tudták hogy nem érünk oda a szokásos fél 8-ra. Egy papírt kellett még kitöltenünk és már mehettem is öltözni. Meg is jegyezték, hogy messziről látszik rajtam, hogy először vagyunk ott, sikerült fordítva felvennem a hálóinget :) Kicsit más volt a procedúra, mint Tapolcán, ott csak bemész a műtőbe, alszol és egy ágyban ébredsz. Itt egy nővérke még megmérte a vérnyomásom, kaptam infúziót, aztán jött az altató orvos, mindenről kikérdezett, megvizsgált, mindenki nagyon kedves volt, fura volt ez az alaposság. 

Aztán gyors pisi után mehettem a műtőbe. Kicsit féltem az eredménytől, semmit nem éreztem egész múlt héten, nem feszültek a petefészkeim, mint máskor, nem tudtam mire számíthatok. Az utolsó UH-on jobb oldalon volt 5 tüsző, bal oldalon 4, arra gondoltam, ha ebből lesz 5-6 szép petesejt, annak nagyon örülnék. Egy tologatós ágyon takaróba burkolva ébredtem. Egy nővérke állt mellettem, kérdezte, hogy vagyok, persze semmi gond nem volt. Aztán megkérdeztem, hogy mennyi is az annyi? Mondja 11! Mi???? 11??? Huh, ez nem semmi! Hol bujkálhattak, semmit nem éreztem belőlük! Szép szülinapi ajándék volt :)
Kicsit pihentem még, aztán megkaptam a zárót, és fél 1-kor már úton voltunk haza. Sz. még hazadobott, mielőtt Daniért ment volna, hogy pihenjek még addig, amíg hazaérnek.

Szombat reggel mentünk a mamáékhoz, ott voltunk vasárnap estig, és ahogy már mondtam, sikerült jól megfáznom.

Itt nem szokás a hétvégi telefon, mint máshol, így hétfő reggelig fogalmunk sem volt, mi a helyzet, hányan maradhattak?

Hétfő reggel Danit együtt vittük oviba, onnan egyenesen indultunk Kaposvárra. Útközben, 8 körül hívtam őket. Mikor kapcsolták a biológust, csak annyit kérdeztem: El kell indulnunk, vagy ma sem lesz beültetés?

Hallom, hogy nevet, és mondja, de de, mindenképp induljunk, várnak bennünket. És akkor következtek a számom: a 11 petesejtből 10 érett volt!! Atyaég, gondoltam közben, ez szuper! Nem hiába ettem azt a sok vitamint! Közben mondja tovább: 10-ből 8 termékenyült meg!! Hurrá, még egy jó hír és közben számoltam, hogy ebből talán megmaradt a szokásos 2 embriónk, így a 3. napra! Nagyon féltem  a következő számtól! És már mondta is: És mára mind a 8 megvan!! MI VAN????? Nekünk???? Ez tuti???? Nem akartam hinni a fülemnek. Szóval útközben döntsük el hányat szeretnénk visszakapni?
Huh, hát ez egy új helyzet volt számunkra, de volt még 2,5 óránk feldolgozni a híreket. Azért a múltunkból kiindulva ezt igazán nem gondoltuk volna! Nekünk, akiknek Tapolcán max. 2 embrió szokott maradni 3. napra, aztán meg kétszer is leálltak az embriók a 2. napon, nekünk van 8 db embriónk a 3. napon????? Mitől lehet ez? A jól megválasztott protokoll? Vagy hogy nem tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget az alacsony AMH-mnak  és nem kaptam sok hormont? Vagy a rövid stimulálás? Ez 9 napos volt és a 2 sikeresebb tapolcai lombik is 9 napos volt! Vagy a nagydózisú jól megválasztott vitaminok? Vagy az életmódváltás? Vagy mind együtt? Nem tudjuk...
Mire odaértünk nem tudtunk megegyezni, hányat kérjünk vissza. Sz. ragaszkodott a 2-höz, és a 3-hoz.

11-re értünk be a Kaáliba, de én ennyi embert még soha nem láttam ott. Borzasztó tömeg volt a csúszás oka pedig 2 túlstimus lány, akik ugye nem voltak betervezve, és kb fél-fél óra volt leszívni a folyadékot a hasukból. Szerencsére meglátott minket a biológus és behívott bennünket megbeszélni a dolgokat. Ismertette a részleteket: a 8-ból 5 db 8 sejtes, 3 db 6 sejtes. Tehát a 6 sejtesek kevésbé fejlettek és elég töredezettek is, ezeket sem beültetni sem fagyasztani nem ajánlják. Az 5 db 8 sejtes így alakult: 1 db tökéletes, 2 db kicsit töredezett, 2 db nagyon töredezett. Mi már megszoktuk, h a mi embrióink töredezettek, anno Dani is az volt,szóval ez nem volt annyira gáz, itt viszont nem szeretik, sőt a nagyon töredezetteket fagyasztani sem ajánlják, mivel tönkreteszi az embriót. Így végül abban maradtunk hogy a 3 legszebb embriót kérjük vissza. A többit sajnos nem tudták lefagyasztani. De akárhogy is, ez volt életünk legjobb eredménye!

3/4 2-ig vettük a parkolójegyet, legkésőbb akkor úgyis el kell indulni, hogy a fél 5-ös ovizárásig odaérjünk.Mondtam a nővérkének mi a helyzet, szóljon már pár jó/sürgető szót az érdekemben. A műtőbe így is csak fél 2-kor mehettem be!!!!! Én már tiszta ideg voltam, mert ugye ok, hogy a beavatkozás nem sok idő, de utána még min. fél órát feküdni kell. Aztán meg kiülni és várni a zárójelentésre. Nah, felfeküdtem a műtőasztalra, kérdezi a doki, hányat kérünk vissza, mondom 3-at.  Megnézett UH-on, a mnyh szépen megvastagodott, 13,1 mm volt! Hozza a biológus a katétert benne az embriókkal, doki gyors és precíz volt. Biológus el, aztán kiabál, hogy várjunk, mert 1 bennmaradt a csőben! Fantasztikus, tavaly, pont 1 éve ugyanez történt, és hát akkor sem hozott szerencsét...miért mindig velem történik ilyen? De aztán mondta a biológus, hogy nagyon ragacsos a lötyi, amiben bent vannak, és ha többet tesznek vissza, akkor előfordul az ilyesmi. És tényleg, tavaly is 3-at kaptam vissza, mikor ez történt (igaz akkor 2 sejteseket... )

Progeszteron pótlásra végül Utrot választottam Crinone helyett, 2 okból is. Egyrészt amit mindenki ismer, elég gáz, mikor odabent felgyülemlik a sok gél, irrigálást Tapolcán soha nem javasolták, meg azt hiszem nem is csinálnám. A másik ok, amire a múlt héten  egy ismerősöm hívta fel a figyelmem. hogy míg a Crinone gélben 90 mg progeszteron van, addig az Utro darabjában 100 mg! A napi 6 golyócskával így összesen 600 mg!!! Ez az évek alatt eddig fel sem tűnt, de akkor ezért van az hogy Utro mellet soha nem jött meg, csak 3-4 nappal az abbahagyása után, Crinonenál meg már a teszt előtt mindig megjött.

13:40-kor toltak vissza 14:10-ig kellett feküdnöm. Mondtam a nővérnek, hogy intézze el, hogy kiadják Sz.-nek addig a zárómat, ne kelljen még arra is várni. Szerencsére ezzel nem volt gond. Gyors öltözés, aztán rohanás le a 2. emeletről és szó szerint futás az utcára az autóhoz. Aztán egy majdnem 3 órás utat 2:15 perc alatt kellett megtennünk! A gyomrom végig liftezett, a fékezések, az előzések, lehet nem tett túl jót nekünk ez a rohanás :( Azóta meg tüsszögök prüsszögök, és elég jól köhögök is... Persze ha nem így lenne, akkor túlságosan tökéletes lenne minden.... Így most meg duplán parázhatok, hogy mi lesz?

Július 20-án kell visszamennem UH-ra, bárhogy is alakul. Előtte el lehet menni hcg vv-re, ez benne van az árban. Erre tuti nem fogok elmenni, max itthon megcsináltatom a magánlaborban. Az mégiscsak 5 perc, nem 6 óra, és a benzinárból meg is van. Szóval jövő pénteken leszek 14. dpo-n, Tapolcán akkorra hívnának vissza pisi tesztre, úgy tervezem aznap tesztelek itthon.

Második tüszőnéző UH

Tegnap reggel időben indultam Kaposvárra, hogy tutira én legyek az első. Hajnali 5-kor sikerült is elindulnom, 8-kor már a Kaáliban voltam, és nem volt előttem senki! Mivel fél nap csúszóval jöttem el a melohelyről (viszem a gyerkőcöt ortopédushoz címszóval), így délre vissza kellett érnem. Fél 10-ig vettem parkolójegyet, legkésőbb akkor úgyis el kell indulnom, hogy beérjek 12:00-ig. A doki nem kapkodta el a reggeli érkezését, 9:10 perckor esett be! Mire mindennel végeztem – persze a gyógyszertárban is kb ezeren voltak – már 9:50-volt. 12:10-re értem be, de nem volt gond.

Szerencsére én voltam az első, be is hívtak, amíg a doki beöltözött, készüljek elő az UH-ra én is. Most nem volt túl beszédes a doki, talán még bal lábbal is kelt fel, úgyhogy nem erőltettem a kommunikációt. A tegnap eredményeim 8 nap Gonal után:

-          jobb oldalon: 5db 16-17mm + pár kisebb
-          bal oldalon 2 db 21mm + 2db 14mm
-          endometrium: 8,3mm
A mnyh-m elég vékony, ugyan hétfőig még van ideje vastagodni, de azért megemeltem az E vitamin és méhpempő kapszula adagom, napi 1-ről 2-re.
A tüszők darabszámilag nem rosszak az alacsony AMH-m és a kis adag hormon ellenére, bár tudom, hogy a leszívásig pár selejtes lesz már.

Szóval a menetrend a következő: tegnap este beadtam az utolsó Gonapeptylt, ma reggel az utlsó Gonalt. Ma est pontban 21:00-kor másfél Ovitrelle, pénteken leszívás. Először 20:30-at írt a papiromra, de mikor megláttam, gyorsan szóltam, hogy az óvoda reggel fél 7-kor nyit, nekünk meg kb 3 óra az út, szóval negyed/fél 10 mire odaérünk... ez sem tetszett neki, húzta a száját, de végül átírta az időpontot. Úgy látszik velem mindig csak a baj van :(

Amúgy nekem ez is fura, mert Tapolcán mindig PONTOSAN 36 órával leszívás előtt kellett beadni a tüszőrepesztőt. Tehát ha reggel 8-kor volt a leszivás, akkor 2 nappal előbb, este 8-kor kellett beadni. Úgy látszik itt annyira nem adnak a részletekre, de remélem nem lesz belőle gond, és nem repednek meg jóval előbb a tüszőim.....  

A másik furcsaság, hogy másfél Ovitrellet kell beadni, Tapolcán mindig kettőt kellett. A maradék felet itt beültetés után azoknak kell beadni, akiknek 10-nél kevesebb tüszőt szívtak le. Ez nálam elég sanszos, szóval beülti után szúrnom kell még Ovitrellet. Bár megmondom őszintén fogalmam sincs, hogy mi szükség rá, és mi köze van a kevés tüszőhöz... ezt majd meg kell kérdeznem, mert azért érdekel.

Az Aspirin protectet és a Merckformint tegnap vettem be utoljára, mátol tilos, majd leszívás után folyt köv. Amúgy ezt sem értem, hogy az IR bogyót miért kell leszívás előtt abbahagyni, de tegnap nem nagyon mertem kérdezni, tényleg nem volt jó hangulatban a doki. Pénteken is ő lesz a leszíváskor talán arra jobb hangulata lesz!

Amin még elgondolkodtam, hogy mennyire kell nekem a Clexane?? Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nekem erre szükségem van. Nálunk sajnos nem itt kezdődnek a problémák...Erre is rá fogok kérdezni...

És még egy dologra. Az Embryogenre! Erre még csak most bukkantam rá, fogalmam sem volt, hogy ilyen lézetezik, de úgy látom Bp-en ezt már évek óta használják! Akkor Taplcán/Kaposváron és más Kaálikban miért nem? Lehet, hogy pont ez segítene a mi problémánkon is! Sajnos ezt most már nem fogjuk tudni bevetni, de a jövőre nézve egy új lehetőség lehet...

Tüszőnézőben

4 Gonalos nap után péntek reggel elindultam Kaposvárra (azért 4 ,mert szerintük az aznap reggeli még nem számít) Eléggé izgultam, mivel semmi jele nem volt, hogy bármi is elindult volna odabent. Semmi feszülés, semmi nyák, szóval nem tudtam, mire számíthatok. 10:30-ra volt időpontom, kb 20 perccel előtte már ott voltam. A váróban össz vissz 2 pasi üldögél, gondoltam, itt ma időben végzek! Gyorsan becsekkoltam és a kezembe nyomták a kartonom. Amíg vártam átnéztem mit írt be a doki az elmúlt alkalommal. Nem volt sok megjegyzés, az UH eredménye + a felírt szurik. A 225 egység Gonal mellé ezt írta a doki: A BETEG KÉRÉSÉRE! Ez fantasztikus, gondoltam magamban, majd most jól lecsesznek, hogy nem hagytam rábeszélni magam a nagyobb adagra, most meg semmi nem indult el... 15 perccel később elég rossz érzésekkkel feküdtem fel a vizsglóasztalra. A doki persze közben megnézte a kartonom, látta, hogy nem annyival indultunk, amennyire ő gondolt, de csak annyit kérdezett, hogy Tapolcán mekkora adagokat szoktam kapni? Aztán már diktálta is:

jobb oldalon: 1db 10mm, 4db 9mm

bal oldalon: 1db 11mm, 1 db 9mm és 2db mini kb 6 mm.
Mnyh-t nem mért, mert még úgyis vékony, majd legközelebb.

Szóval meg volt elégedve, jo nekem a 225 egység! Hurrá!!!

Ezután gyors megbeszélés következett,  e hét végén leszívás, de előtte kedden még UH.
Marad továbbra is a 225 egység Gonal, és attól függően mekkorák lesznek a tüszők holnap, csütötökön vagy pénteken lesz a leszívás.
Mivel nálunk az 5 napos embrióra elég kevés az esély, így nem fogom erőltetni a csütörtököt.
Kicsit tartok a holnaptól is, mivel azért már éreznem kéne ezt az, de semmi, és úgy tűnik a nyákon is eltűnt....
Ráadásul péntek este sikerült úgy badni a Gonapeptylt, hogy másnapra egy hatalmas lila folt jelent meg a hasamon!
Ezt is az 5. lombiknál kell megérni, tisztára, mint valami rutintalan kezdő J

Elkezdtük

Múlt szombaton, egy 27 napos ciklus után, 28. napon megjött a menzeszem. Örültem is meg nem is. Örültem, mert végre kezdhetünk, és nem örültem, mert így a 8. nap, mikor mennem kell UH-ra pont szombatra esik. 5 napi Gonal adagot írt be a doki a táblázatomba. Most mit csináljak? Szombat este elkezdük a fél Gonapeptylt, 3. nap kell elkezdeni szúrni a 225 egység Gonalt. 3 variáció merült fel bennem:

1)      elkezdem hétfő este a Gonalt és 4 nap stimu után elmegyek pénteken UH-ra, ami még elég korai, nem biztos, hogy látnak valamit is elindulni...

2)      elkezdem hétfő este a Gonalt és 7 nap stimu után elmegyek jövő hétfőn UH-ra, ami már elég késő, ha esetleg változatni kéne az adagon, amúgy lett volna ennyi Gonal otthon, hogy így legyen...

3)      elkezdem hétfő reggel a Gonalt, péntek reggel beadom az utolsó, 5. adagot, még aznap elmegyek UH-ra...

Végül a 3. variációt választottam. Igaz, hogy a péntek reggel beadott Gonal még nem fejti ki annyira a hatását, de talán ez a legkevésbé rossz variáció az összes közül. Hétfő reggel telefonáltam Kaposvárra, hogy akkor péntek reggel elfogy az 5 napi adagom, amit a doktor úr felírt, mennék tüszőnéző UH-ra. 10:30-ra kaptam időpontot. Remélem valami elindul addig, és nem amiatt fogank emelni az adagomon, mert még csak 4 napi Gonal hatott L Gondoltam, hogy pont így fog kijönni, hogy bekavar a hétvége, ez az én szerencsém...

Múlt héten kedden elmentem a házidokihoz, megcsináltatni az altatáshoz kért dolgokat. Az EKG-t szokás szerint rögtön meg is csinálták, és kaptam beutalót nagyrutinra. Szerda reggel elmentem levetetni, tegnap mentem el az eredményért. Megmondom őszintén kicsit meglepett, mert jópár csillagosom lett:

Hugysav: 345 µmol/l Ref:142-340

Süllyedés: 12 mm/h Ref: 2-10

Szerum LDH: 216 U/l Ref: 230-460

MCV: 95,8 fl Ref: 82-95

MCH: 2,01 fmol Ref: 1,7-2

Vizelet Fehérvérsejtek: 12  Ref: <8

A hugysavszintem rendszeresen magasabb szokott lenni a kelleténél, talán megint túl sok fehérjét ettem, nem tudom...

A többi viszont arra utal, hogy gyulladás van/volt a szervezetemben. Múlt héten volt az a nagy meleg, az irodában rengeteg izzadós pasi mellett ülök, akik rendületlenül nyomatták a klimát, ami kb 5 méterre van tőlem, és elég rendesen éreztem a hátamon. Szóval lehet akkor ért valami, derekam is nagyon fájt, lehet a vesémre ment... Nem tudom, de bizom benne, hogy ezzel nem nagyon foglalkoznak majd Kaposváron...

Hát itt tartunk jelenleg, pénteken tudom vinni az összes hiányzó papírunk – Sz. is elment végre a laborba az eredményeiért. Úgy számolom, hogy jövő héten lesz még egy UH kedd/szerdán, és attól függően hogy alakulnak a dolgok, vagy jövő pénteken vagy azután hétfőn lesz a leszívás. Ha jövő pénteken lenne, pont a szülinapomra esne :)

 

Hamarosan kezdünk

Május 26-án, kedden reggel elindultam egyedül Kaposvárra. Múlt héten még beszereztem egy autós töltőt és egy telotartot az automhoz, aznap reggel beizzitozzuk az Igot az okostelon, így minden adott volt, hogy eltévedés nélkül odataláljak. Azért indulás előtt még felhívtam őket, hogy akkor tuti a mai időpontom, ugye? Mondták persze, minden ok, be vagyok írva, de nem tudnék esetleg másik napon menni, mert ma egy kis csúszásban vannak és várni kéne. Mondtam bocsi, nekem ez egy kb 6 órás út, munka és gyerek mellett nem vagyok túl rugalmas. Ebben maradtunk. Így reggel 8-kor elindindulam, biztos ami tuti, nehogy lekéssek a fél 12-es időpontomról. 10:45 perckor parkoltam le a kórház melletti utcában. Parkolójegy vásárlás, gyors telo Sz-nek, hogy minden rendben, szerencsésen megérkeztem, és 11-re értem be a Kaáliba.
Becsekkoltam, kezembe adták a kartonom, és mondták, hogy kicsit várni kell, mert 3 napos hétvége után vannak és csak 1 doki van. Mondtam nem probléma, most már ráérek. A váróban nem voltak sokan, furcsa ez a látvány Tapolca után, ahol sokszor állni kell, mert nem elég a kb 40-50 ülőhely. ¾ 1 körül kerültem be és kb 1 órát voltam bent. Most a másik doki volt, nem az, akinél első konzultáción voltunk. Átnézte a kartonom, amiket a másik doki beleirogatott. Ő is szimpatikus, közvetlen beszédes doki. Szóba került Tapolca, T. doki, és az ottani, szerinte „fapados” lombikok is. Aztán jött, hogy megbeszéljük a mostani stimum. Akkor már 1 hete szedtem a fogigátlót, mondta, hogy mielőtt megjönne, menjek vissza egy UH-ra, hogy megnézzük van-e ciszta. Na, gondoltam magamban, 2 hét múlva megint jöhetek vissza, ezt nem nagyon kalkuláltam bele a szabitervembe. Aztán tovább beszélgettünk, AMH-ról, vitaminokról, vérhigítókról. Kb egy véleményen vannak e témákban a másik dokival, úgyhogy sok újat nem tudtam meg. Aztán megint mondja, h akkor 2 hét múlva UH. Vagy várjunk csak! – folytatta, de hát most is meg tudom nézni, fogamzásgátló mellett nem lesz cisztás, és akkor nem kell visszajönnie! Hurrá!!! Gyors UH következett, ciszta nem volt, endometrium 6,5 – mondta fogigátló mellett ez nem is lesz sokkal vastagabb – hozzáteszem, én sem teszek most azért, hogy megvastagodjon. Aztán visszamentünk az irodába és jött a nagy kérdés, milyen stimum legyen. Ekkor elővettem a táblázatom, és megmutattam, hogy nálam kb mi a helyzet, hogy alakult az előző 4 lombikom. Meglepődött, mikor meglátta, de nagyon tetszett neki. Megnézte, hogy a kartonomban a másik doki 450 egység Gonalos indítást jegyzett fel. Mondtam, hogy köszönöm, én nem nagyon szeretnék ilyen nagy adag hormont, nézze csak meg a táblázatot, semmi jó nem sülne ki belőle. És  akkor most jött az AMH-s téma, hogy milyen alacsony stb. Én mondtam, hogy akkor sem akarok nagy adag hormont, hanem az első 2 stimum valamelyikét, amikor kevés hormont kaptam. Erre szerintem egy kicsit „megsértődött”, hogy persze, lehet itt a’la cart is választani, ki mit akar, meg mit hallott másoktól, hogy annak a másiknak bevállt, és a másikból kiindulva az majd nekem is jó lesz stb... erre mondtam neki, h doktor úr, én csak ezt a táblázatot nézem, én nem foglalkozom mással, én magamból indulok ki, és azt látom, h a sok hormotól sem lesz jobb semmi nálam, sőőőőt.... Erre azért megenyhült, és mondta, igen, ő is úgy látja, h semmivel sem jobbak az eredményeim, mint amikor kevesebb hormont kaptam.
Végül a következő stimulapos papírt nyomtatta ki: beszedem a fogigátlót, megjön, aznap kezdem a gonalpeptytet. 3. nap indul a 225 egység GonalF - 5 napig. 8. napon kell mennem tüszőnéző UH-ra. Csak azt felejtettem el megkérdeznihogy akkor mi van, ha a 8. nap hétvégére esik?? Ez már csak otthon jutott eszembe.

Szóval úgy néz ki, hogy rövid protokollom lesz – sajnos nem antagonista – erre azt mondta, mikor kérdeztem, h miért nem az, mert szerinte azt csak nagyon specális esetben kell alkalmazni, ami nálam nem indokolt.. ennyi...

Bár utólag gondolkodva, a fogigátló miatt lehet hogy nem is nevezhető ez rövidnek? Hisz már az előző ciklus 4. napjától áll a szervezetem a fogigátló miatt.. akkor ez inkább egy extra hosszú protokoll? Nem tudom...

De a lényeg, hogy megúsztam a hatalmas adag hormont. Persze, ha az 1. tüszőnéző UH-on majd kiderül, hogy nem indult be semmi, nem nőnek a tüszők, akkor majd a fejemhez vághatják, hogy de hát én akartam!!!

Nemsokára ez is kiderül.

A gyógyszertárban 80.000 ft-ot fizettem, igaz ez 1800 egység GonalF (2db 900-as tűt írt fel), szóval ez tovább is jó lesz még, mert egyenlőre 1125 egység van beírva a táblázatba + a Gonalpeptyl + 1doboz Femibion + vetettek velem  1 kis hűtőtáskát + 2db jégakkut, mert nem vittem, és ők csak így, hűtve tudják garantálni a minőséget. Ha vége a stimunak, és nem kellenek már, akkor ugyanezért a pénzért visszaveszik.

2 óra elmúlt már mire el tudtam indulni. 5 körül értem haza, pont akkor, mikor Sz. is hazaért Danival az oviból.

Ma vagyok a cilusom 13. napján, még 11 db tabi van a fogamzásgátlóból. Aztán kezdődik az 5. – és remélhetőleg utolsó – lombikunk!