Előkészületek az utolsó lombikhoz

Fura, hogy ez lesz utolsó. Eddig - már jó előre - mindig volt egy B tervem arra az esetre, mi van, ha nem sikerül... fura, hogy most nem kell ilyenen agyalnom. És ennek ellenére sem vagyok ráparázva (egyenlőre J ). 2 hete jutott eszembe, hogy lehet, újra el kéne kezdeni a vitaminokat, amiket amúgy fél éve nem is láttam, így kb 3 hónapig fogom szedni. Ilyen sem volt még, hogy ennyire lazára vettem volna J De már nem gondolom, hogy ezen múlik... Nem szedek most 100 félét, mint eddig, csak párat, amiról úgy gondolom, segít kicsit javítani a petesejtjeim minőségén. Megtaláltam a vitaminjaim közt a már ki tudja mikor vásárolt Mastodynon cseppeket, gondoltam, ezt is megeszem mielőtt lejár, nehogy már ki kelljen dobni Úgyis érzem, hogy magas a prolactinom, így nem kell talán Bromot szednem lombik előtt. Nem tudom ennek köszönhetem-e, de ez a ciklusom extra rövid lett L Pedig pont az ellenkezőjét olvastam róla, hogy rendezi ezeket a problémákat. Nah, de nem adom fel, hisz azt mondják 3 hónap kell, hogy érezzük jótékony hatását, már meg is rendeltem a következő üveggel. 2 hónap múlva tervezem a vérvételeket, akkor majd kiderül, hogy segített-e.

Továbbra is próbálok edzeni, -8 kilo lett a vége, kb 1 hónapja se fel se le nem mozdul a mérleg. De elégedett vagyok ezzel is, sokkal jobban érzem magam. Nincsenek falási rohamaim, mint előtte, és ami a legjobb, hogy az édességet sem kívánom már úgy, min rég. Tavaly még napi szinten megettem a kis (inkább nagy) édesség adagomat, ami általában esti csokizugevésben merült ki. Reménykedem, hogy  az IR gyanús eredményemen ez azért segít.

2,5 hónap... ennyi idő múlva kell mennem az utolsó stimumegbeszélésre Kaposvárra. Addig ki kéne gondolnom, mit is szeretnék – a dokival együtt döntjük majd el, hogy hosszú vagy rövid protokoll lenne-e jobb, ill. hogy szedjek-e fogamzásgátlót előtte vagy ne. Most ott tartok, hogy jó lesz nekem a rövid is (eddig egyszer volt ilyen, és elég jól reagáltam 11 petesejtem lett), ez már a 7. stimulációm lesz, ha megúszhatom kevesebb hormonnal, akkor inkább azt választom. Kaposváron eddig 2/2-szer használtunk fogigátlót előtte, a doki szerint alacsony AMH-val nem árt, ha előtte 1 hónapot pihen a szervezet, a következőben így talán jobban teljesít.

Hát így állunk most. Kb. 5 hónap múlva kiderül, mi is van Nekünk megírva....

2017

Már rég nem írtam, pedig viszonylag sokminden történt. Na nem babatémában, hanem úgy egyébként. Babatémát most egyenlőre jegeljük, egyikünket sem foglalkoztatja igazából, már egyáltalán nem vagyok rápörögve úgy, mint még pár hónapja. Sajnos tavalyig, 3 éven keresztül másról sem szólt az életünk, mint a tesóprojectről, mindent ennek rendeltem alá. Aztán történt valami, ami miatt már egészen másként látom a világot. Mégpedig az, hogy tavaly augusztusban elmentem egy asztrológushoz. Már régóta terveztem, hogy megyek, nagyon hiszek minden spiritulis dologban, szóval ez számomra egy rég várt esemény volt.

Hosszasan beszélgettünk, persze akkor mondanom sem kell, csak azon járt az agyam, hogy hogyan lehetne ismét kisbabánk, mikor jön végre a várva várt gyermekáldás? J Szóval tulajdonképp ekörül forgott az egész elemzés, és mit nem mondjak, elég meglepő fordulattal ért véget. Persze a részletekre már nem emlékszem, hogy melyik bolygó mikor és hol, a lényeg az volt, hogy törődjek bele, de ebben az életemben bizony, nekem a munka a sorsfeladatom. (az előzőben már kipipáltam a családot). Bármit is teszek (márpedig az elmúlt években azt gondolom ez elég sok volt, majd ezt még összeírom), meg is feszülhetek, nekem az a sorsom, hogy dolgozzak, karriert építsek. És bármennyire is azon vagyok hogy szembemenjek ezzel a ténnyel, hogy változtassak, és a munka rovására előtérbe helyezem a babaprojectet, annál inkább nem fog sikerülni.

Mi van? Hisz Rák vagyok! Nekem a család, a gyerek a legfontosabb az életben, mi az, hogy pont a munka? Ez valami vicc?

Mondanom sem kell, mennyire csalódottan távoztam. Ez nem sokkal az akkori lombikunk előtt történt, a nő kerek perec megmondta, hogy nem fog sikerülni.

Aztán mikor lementek az izgalmak és volt időm kicsit gondolkodni, akkor végiggondoltam az eddigi életem ebből a szempontból, és rá kellett jöjjek, hogy van benne valami. A „sors támogatása” ezügyben azt hiszem már a suliban elkezdődött, miniális tanulással is mindig minden sikerült.

Amióta elkezdtem dolgozni ez a 6. munkhelyem, és a munkahelyváltásaimmal mindig jobb és jobb lehetőségeim lettek. Most úgy vagyok vele, hogy szeretem a munkám, számítanak rám, fontosnak érzem magam, megbecsülnek. Azt gondolom, hogy végre megérkeztem, innen már nem tervezek továbbmenni. Amíg viszont eljutottam idáig nem volt komoly kapcsolatom, semmi esélyem nem volt családra, vagyis hogy esetleg egy gyerek „kettétöri” ezt az utat. (Fősuli alatt/után kis ideig volt egy 5 éves kapcsolatom, Sz-t pedig akkor ismertem meg, mikor idekerültem az utolsó munkahelyemre 10 évvel ezelőtt. A kettő közt, csak futó kalandok voltak, semmi komoly.

Hát így állunk. A csaj szerint ahányszor a munkát helyezem a család elé, annyiszor kapok jópontot a sorstól – tehát mikor tavaly elmetem Kínába, és itthon hagytam az anyafüggő 4 évesem, akkor tutira szerztem egy jópontot.  Hmmmm...

Beletörödtem, hogy nekem most ezt dobta a gép, ha elég sok jópontot szerzek még van esélyem, hogy teljesül a kívánságunk. Bár már úgy vagyok vele, hogy ha nem, az sem baj, már el tudom képzelni az életünk hármasban – erre eddig képtelen voltam. Imádom az új lakásunk, már 1 éve itt lakunk és talán most már sikerült befejezni a csinosítgatást, hármunknak pont tökéletes. Dani is már 5 éves, annyira jó most, könnyű vele, túvagyunk a legtöbb „korszakon”, sokszor felteszem a kérdést magamnak, hogy így, 40-hez közel, tényleg szeretném előlről kezdeni?

Idén pedig úgy gondoltam, mivel nyárig kicsit lájtosabb a munka, újévi fogadalmat teszek, mégpedig azt, hogy magammal is foglalkozom, az elmúlt 5 évben ez ugyanis elmaradt.

Jan. 2-án megvettem a kondibérletem, már 3. hónapja járok edzésre (ezt hétvégén tudom leginkább megoldani + 1 hétköznap nyitásra odamegyek, igy nem a délutáni gyerekidőből kell megoldanom) ezidő alatt kb 6-7 kilót fogytam, szóval kezdek elégedett lenni magammal J

Ezen kívül kéthetente megint járok masszázsra, + havi egyszer kozmetikushoz. És idén utazgatni is fogunk hármasban, 3 hete pl.  Zalakaroson voltunk 3 napot, nagyon szuper volt, az a fürdő igazi gyerekparadicsom! Ezenkívül, ami már tuti, hogy lefoglaltuk és leelőlegeztük a nyári nyaralást, Dani minden vágya, hogy repülhessen, így idén Zakynthosra megyünk nyaralni!!! J Nagyon várjuk, és már csak 91-t kell aludni J

Szóval zajlik az élet, és annyira jó, hogy nem a lombik körül forog minden. Persze még van egy lehetőségünk, az utolsó, amit valószínű még kihasználunk, és aztán befejezzük. Júniusra volt időpontom, de mivel még januárban az eredeti tervek szerint pont erre az időre esett volna a nagy project bevezetése igy áttetettem szeptemberre. De persze itt minden változik, a project is csúszik, októberre. Így még nem tudom hogyan lesz, érdemes-e szeptemberben kutyafuttában lombikozni, vagy toljuk el jövőre. Ráadásul úgy néz ki, hogy emaitt a project miatt el kéne mennem Kínába tréningre kb augusztusban. Így megint az lesz, hogy abban a pár hónapban minden összejön, és lombikra majd csak elfutok (ez enyhe túlzás, mivel 6 órás egy forduló), és nem tudok kellően rákoncentrálni.. Szabadságról akkor nem is álmodhatok. Hát most ezen agyalok, hogy mi legyen, de ha most szólok, hogy nem jó a szeptember, akkor kb jövő márciusra kapok új időpontot, akkor pedig már majdnem 40 leszek, és biztos vagyok benne, hogy akkor is közbejöhet bármi... meddig tologassam még?

7.ciklusnap

Igen, ma már itt tartok, testileg, lelkileg túl mindenen.

Köszönöm a rámgondolást, a velem izgulást, ez sajnos most sem jött össze.

A folytatást még nem tudom, rengeteg a munkám, most nem foglalkozom vele. Amúgy sem tudom pontosan mi folyik a Kaálik háza táján, Kaposváron megy valami hatalmas átalakulás, megszűnik az intézet és a kórház alkalmazottai lesznek. Egyenlőre senki nem tud semmit. Szóval ha el is mennénk az utolsó TB-s lehetőségünkre, nem tudom mikor kerülhetnénk sorra ismét.. az idő pedig nem nekem dolgozik...

4 in 1

Ott tartottam, hogy a szerdai UH-on 15mm-ek volak a legnagyobb tüszőim, azok is csak 5-en voltak. + volt pár 12mm körüli.

Pénteken hajnalban indultunk leszívásra, Danit csütörtök este elvittük a mamához, „pénteken nem lesz ovi” címszóval, így reggel 5 óra után el is tudtunk indulni Kaposvárra. A Kaáliba 8 körül értünk be, 4-en voltunk aznap leszíváson. Én a 2. voltam, 10 óra körül mehettem a műtőbe. Szokás szerint jól ébredtem, amint kinyitottam a szemem, pont egy növérkét pillantottam meg, és egyből nekiszegeztem a kérdés: Mennyi lett végül? És már mondta is: 7! Azta, gondoltam magamban, csak összeszedték 2 nap alatt magukat. Indulás előtt még megbeszéltem a biológusokkal, hogy szombat reggel rámcsörögnek, hogy hogyan is állunk. Mondták, hogy olyan fél 9-9 körül fognak hívni. Hát tűkön ültem addig, és persze jöttek a hülye gondolatok, hogy a 7-ből 2 kisebb volt tuti, 2 nap alatt azok biztos nem lettek megfelelő méretűek, azok nem lesznek érettek. Ok, tehát 5-ről indulunk. Az 5 nagyobb tüszömből akkor 4 lehetett érett, abból megtermékenyült 3, abból még mindig maradhat 2 hétfőre. Szóval alig vártam a szombat reggel, és nagy nehezen elérkezett. Vártam, és vártam, és csak vártam... de SEMMI! Mondták, hogy én ne telózzak, mert a recepción ugysem lesz senki, nem fogom elérni őket, ezért is írták fel az én számom. Ennek ellenére azért megpróbáltam én telózni, de persze semmi. Hát így jártam, teljes bizonytalanságban, kétségbe esve, hülye gondolatokkal telt a hétvége.

Aztán valahogy a hétfő reggel is eljött, Danit 7 óra körül elindítottam az oviba, én meg elindultam Kaposvárra. Útközben folyamatosan az órát néztem, és 8:00-kor hívtam az intézetet. Kapcsolták a biológust, én meg közben tiszta ideg voltam, hogy mit fog mondani. Így alakult: 7 tüszőből mind a 7 érett volt! 6 termékenyült meg és tulajdonképp még mind a 6 megvan, de igazán csak 3 alkalmas közülük beültetésre. Huh, hatalmas kő esett le a szívemről. Mondtam, hogy ok, már úton vagyok fél 11 körül érek be. Aznap nem voltak sokan, és én voltam az első, így már dél körül végeztem. Szóval tegnap 3 gyönyörű (mármint magunkhoz képest gyönyörű, mert azért elég töredezettek) kis embriót kaptam vissza.

Ma már be kellett jönnöm dolgozni, ezt az elmúlt 3 napot is alig tudtam megoldani. Próbálom lájtosra venni, de sokat kellett ma már állnom, remélem nem lesz azért gond, hogy nem tudok annyit pihenni.

Szóval itt tartunk most, eljött ismét ez az időszak, mikor izgulhatok, viszont a melo mellett szerencsére nincs időm agyalni. Okt. 31-én kellene HCG vv-re menni, de az munkaszüneti nap lesz, így vagy elmegyek okt.28-án, vagy megvárom nov.2. Bár erre az elmúlt 4 lombik alatt egyszer sem került sor, mert mindig megjött idő előtt....

Aggódós

Nem túl rózsás a helyzet. Tegnap voltam 2. UH-on. Mnyh továbbra is szép, 9,5mm, de a tüszők nem nagyon nőttek. Bal oldalon 2db 12mm körüli, jobb oldalon 5db 15mm-es. Tegnap estefelé kellett még beadni egy plussz adag gonalt, este pedig a 2 tüszőrepesztőt. Pénteken leszívás. Aggódom nagyon, hogy a rövid idő miatt, nem lesznek érettek a tüszők. Most kicsit magam alatt vagyok...

Kétségek közt

Péntek reggel fél 7-kor elindítottam Danit oviba, én meg autóba ültem és elindultam Kaposvárra. Az út kereken 3 óra volt, fél 10-kor vettem meg a parkolójegyet 11-ig. Gondoltam egy UH + gyógyszertár, ennyi idő bőven elég lesz. Hát tévedtem.

Ott kezdődött minden, hogy becsekkoláskor kiderült, hogy nem szóltam, hogy megyek, nem vártak, nincs időpontom stb. Ok, ezt benéztem, de nagyon úgy látszik, hogy túl sokáig jártam Tapolcára, ott nem kellett szólni ilyenkor soha, csak mentünk, és érkezés sorrendjében szépen behívtak minket.

Már érkezésemkor többen voltak a váróban, mint általában, aztán persze utánam is elkezdtek bepotyadozni. Na most, én ültem mint egy jógyerek, mikor feltűnt, hogy olyanokat hívnak be egymás után, akik utánam jöttek. Kérdeztem, hogy én mikor következem? erre mosolyogva közölték, hogy nekem nincs időpontom, olyanok mennek be, akik kaptak. Fél 11 volt ekkor. Fantasztikus. Ráadásul M. doki volt aznap, aki nagyon szeret mindenféléről elbeszélgetni, így elég lassan ment a sor. Fél 12-kor csoda történt, és végre én következtem. M. doki UH közben közölte, hogy a petefészkeim elmásztak valamerre, nem akar megkíntatni, így nem keresgéli őket, de biztos minden rendben van, mert a mnyh-m 7,3mm, és ez arra utal, hogy szépen elindultak a tüszők, és minden rendben odabent. Mi van??? Most itt hagy engem kétségek közt?  Honnan tudjuk, hogy tényleg minden rendben odabent, és esetleg nem kell valamit változtatni a stimun? Mondta nyugodjak meg, biztosan minden rendben, most olyan 6-8 mm-ek a tüszők, szerdán menjek vissza és akkor majd megnézzük. Hát jó. Végülis ő a doki, 25 éve ezt csinálja, biztos úgy van ahogy mondja. De azért nem vagyok teljesen nyugodt, még 2 napot kell várni, hogy kiderüljön a helyzet. Leszívásra a pénteket lőttük be, szerinte erre minden esélyem megvan.

Az embriogen miatt 3 napos beültetés lesz, szóval jövő héten hétfőn lenne az ET, de sajnos kedden már jöhetek is dolgozni. Próbálom majd ligthosan csinálni, és kerülni a stresszt.

UH után még bementem a gyógyszertárba, 12:10-re értem az autóhoz, már messziről láttam a szélvédőn a mikulscsomagot L

Kibontom, nézegetem, és akkor látom, hogy 10:45-kor büntettek meg!!! Véletlenül a zsebemben maradt a parkolójegy! Hihetetlen, hogy velem minden megtörténik!!

Kaposváron

Péntek reggel elvittük Danit oviba, és elindultunk Kaposvárra. 10 óra után értünk oda, szerencsére senki nem volt, így Sz. már mehetett is mintát adni, én pedig befeküdhettem UH-ra. Minden rendben odabent, a ciklusom 3. napján kb 4mm volt a nyálkahártya. Bementünk a doki irodájába, nem sokkal ezután Sz. is csatlakozott hozzánk. Úgy beszéltük meg, hogy mivel lesz embriogen, és annál a 3 napos beültetést preferálják, így próbáljuk úgy kihozni a stimut, hogy hétfő, kedd vagy péntek legyen a leszívás. A gonalt tegnap este kezdtem el, így ha minden jól megy, jövő pénteken lesz leszívás, és pontosan 2 hét múlva beültetés! Atya ég, el sem hiszem, hogy már itt tartunk.

Persze, mint mindig, most is hozzuk a formánk. Most úgy van a stimum, hogy fél Gonapeptyl, Gonal, és mellé kaptam (most először) LH hormont is, Luverisből egy felet kell minden nap beadni. A galiba már ott kezdődött, hogy a kórház melletti gyógyszertárban éppen aznap volt leltár, a másikban pedig nem volt Luveris. Vissza a Kaáliba – amúgy Sz. eredményéért mentünk vissza – mondjuk mi van. Erre W. doki nagyon rendes volt, felhívta a leltározó patikát, hogy nekünk most kell ez a cucc, a hátsó ajtón adják ki nekünk. És így is lett J Aztán tegnap este, mikor már lefektettük Danit, szedem elő sorban a cuccokat, és mikor bontom ki a Luveris dobozát, akkor látom, hogy ehhez kellett volna tűt és fecskendőt is venni. A tavalyi lombikból megmaradtakat költözéskor mind kidobáltam, de úgy voltam vele, hogy nem érdekel, majd veszünk hétfőn és adjuk 2. naptól. De mikor mondtam Sz.nek, hogy mik hiányoznak, már húzta is a cipőjét és indult az ügyeletes gyógyszertárba. Így tegnap este már 3 szurit kaptam.

Visszatérve Sz. eredményére, a kezdeti állapothoz képest RENGETEGET javul. De ha csak a tavalyi eredményét vesszük, ahhoz képest is van változás!

Most ami fejből is megy: Pl a száma: 2010: 6mill, 2015: 40mill, most: 45mill. motilitás 2010:8%, 2015: 40% most: 55%, álló: 2010:50%, 2015: 30%, most 20%.

Szóval használnak a bogyók, amiket adok neki, így legalább ő rendben van.

Pénteken kell mennem 1. UH-ra, kíváncsi vagyok, hogy alakulnak a dolgok, remélem minden rendben lesz.

Továbbra is rengetek a munkám, a pénteket nem tudom még hogy oldom meg, első gondolatom az volt, hogy délre bejövök dolgozni, de annak pont pénteken nincs értelme, mert akkor 3-kor le szoktam lépni, ez az egyetlen nap, mikor én is megyek Daniért az oviba, nem szívesen hagyom ezt ki, úgyis olyan keveset vagyunk együtt mostanában. Tehát úgy néz ki, hogy péntek szabi, jövő heti UH fél nap, jővő péntek és utána hétfő szabi. Még nem tudom hogy fogom megoldani ezt a rengetek hiányzást, de elvileg úgy alakítottam a lombik kezdést, hogy olyan napokon hiányozzak, amikor ELVILEG semmi extra nincs...