Telefon2

Kicsit késve, de itt a rövid történetünk.
Szerda reggel kellett ismét telefonálni, hogy hányan maradtak. Sz. telefonált, én nem bírtam volna ki sírás nélkül, ha nem marad egy sem. Sz. megkérdezte, hogy ha 3 marad, akkor 3-at kérünk vissza? Hahaha..
Kértem, hogy menjen át a másik szobába telefonálni, én nem is akarom hallani.
Mikor visszajött, már láttam az arcán, hogy beigazolódott a sejtésem. Egysem maradt.
Erre fel voltam már készülve napok óta, nem ért váratlanul a hír.
Ami viszont hidegzuhanyként ért, az az, hogy vasárnap óta semmit nem fejlődtek!!Ugyanúgy 2-4 sejtes állapotban voltak szerda reggel is!! És ez már a 2. alkalom, hogy 2 naposan leállnak a fejlődésben! Itt valami nem stimmel... valami nagyon nem!!!
Sz. nem ment dolgozni, mert hát mi ugye megyünk beültetésre, előző nap szabit kért.
Nem is volt baj, hogy itthon maradt, meg tudtunk beszélni sokmindent a folytatást illetően.

1. Mivel itt valami nagyon nagy baj van, nem véletlen, hogy ez történik, és valószínű, hogy ha 3 hónap múlva visszamennénk, ugyanez lenne a kimenetel. Ezért vagy abbahagyjuk az egészet, vagy felkersünk egy olyan intézményt, ahol az okokkal foglalkoznak, nem csak a lombikot nyomatják ha kell ha nem.

2. Eldöntöttük, hogy most kicsit szüneteltetjük a dolgot, és keresünk egy másik intézményt.

3. Mivel 3 nap alatt 2 helyről is hallottam ennek a kórháznak a nevét, gondoltam ez nem véletlen, így utánanéztem mit tudnak. Az árakat leszámitva nagyon szuper a hely, az árlistát szigorúan csak ülve lehet végignézni, vagy ha állunk, tuti leülünk...  Így a választásunk a Versysre esett!

4. Sz. telefonált is, és kért hozzájuk időpontot egy meddőségi konzultációra + kérte az összes férfi meddőségi viszgálatot. Úgy számoljuk ez a forduló kb 100ezer lesz, de ezzel végeleg ki tudnánk zárni, hogy Sz.-el van a probléma.. vagy ellenkezőleg, lehet hogy pont nála! Szóval elég sokat várunk ezektől a vizsgálatoktól. Január 6-án megyünk, kaptunk volna időpontot még decemberre is, de idén már nem szeretnénk ezzel foglalkozni. Az én vizsgálataim egyenlőre nem csináltatjuk meg, egyrészt nemrég hagytam abba a hormonokat, várni kell hogy kiürüljenek, hogy valós képet kapjunk, másrészt még nem vagyok rá felkészülve. De majd a konzultáció után eldöntjük, hogy legyen.
(A lány, akivel együtt voltam, ők dec19én mennek a Versysbe, kíváncsi vagyok, mit mondanak nekik. Kb egy cipőben járunk, nekik sem maradt egy sem. Ők még a beültetésig sem jutottak el egyszer sem... )

5. Szerdán telefonált egy nagyon kedves kolléganőm. Gyoran feltérképeztem a jelenlegi céges helyzetet, rengeteg a melo, és pont most interjúztetnak embereket az osztályra, ahonnan eljöttem, de még nem találak senki. Ez a telefon a legjobbkor jött. Sz. már egy ideje mondogatta, hogy nem kéne megvárnom a jövő márciust - vagyis ha a szabijaimat kiveszem akkor májust/juniust, a melokezdéssel, így gyorsan döntöttünk. Visszamegyek dolgozni! 3 éve vagyok itthon, de mintha tegnap jöttem volna el. Várom is meg nem is. Mindenesetre új fejezet kezdődik az életünkben. Tegnap felhívtam a főnököm, szeretettel várnak vissza! Már számolják a szabijaim, hétfőn megyek be a papirokat elrendezni és kb január vége felé kezdek.

6. Danit tavaly nem irattuk be az oviba, mert hogy úgyis jön a tesó, és akkor ráérek erre idén, szeptemberig még itthon lett volna. Szóval keresnünk kell egy helyet, beiratni, beszoktatni, van rá másfél hónapunk. Az ovikat rövid úton kizártuk, jobban tetszenek a családi napközik. A városban 3 működik, jövő héten felhívom őket és elmegyünk megnézni. Remélem gyorsan sikerül dönteni.

Hát itt tartunk most. Az egészséges életmódot tovább folytatjuk, a vitaminokat én abbahagytam, rájuk sem bírok nézni :( Avivázni ezután is szeretnék, talán ha majd beáll az új napirendünk, akkor vissza tudok menni.

Telefon

Ma reggel telefonáltunk Tapolcára, hogy megtudjuk, mi a helyzet. A biológus azt mondta, hogy tegnap a nap végén, mikor áttették őket a tápoldatba még mind megvolt, a 2. napnak megfelelően 2-4 sejtes állapotban. DE a minőségük nem valami jó, nagyon törmelékesek, szóval nem tudni mi lesz itt szerdáig...
Hát ennyi. Amúgy nyáron a doki megmondta, hogy ha 2. napra csak 2 sejtes az embrió az tulajdonképp megállt az osztódásban.. Szóval ha csak 1 db volt 4 sejtes, akkor annak van némi esélye, csak hát az is rossz minőségű.
Szerda reggel kell legközelebb telefonálni, semmi jóra nem számítunk...

A lánynak, akivel együtt feküdtünk, ugyanezt mondták...

Leszívás

Hol is kezdjem? Talán csütörtöknél, amikor is délután jöttek anyósomék, hogy elvigyék magukkal Danit. Mi kihasználva "szabadságunk" elmentünk Sopronba a kedvenc japán éttermünkbe. Az úton persze a másnapi leszívás volt a téma. Megkérdeztem Sz-t, mit gondol, hány napos embriókat kérjünk vissza. Meglepődtem, mikor habozás nélkül azt mondta, hogy 5! Én ugye mindig nagyon féltem ettől, mert hogy rosszul osztódnak, kevés is maradm 3. napra 2-nél több még sosem maradt, mi lenne itt 5. napra? Persze logikus amivel érvelt, hogy nincs miért nem megpróbálni. Ha kint nem maradnak meg, nem osztódnak szépen, akkor odabent sem fognak. És ami a legfontosabb, megússzuk azt a 2 hét idegeskedést, reménykedést, hormonozást. Meggyőzött.
Péntek reggel izgatottan indultunk reggel 6-kor. Valmikor 7 után értünk oda, már jó sokan voltak, a parkolóban az utolsó helyre álltunk be. Fél 8 körül egyesével hívták be a leszívásosokat. Mi másodikként mentünk be, egy kis szobába a biológussal, aki feltette a nagy kérdést. Mikor szeretnénk visszakapni az embriókat, 3 vagy 5 naposan. Egyszerre vágtuk rá, hogy 5! Erre ő, mivel már elég jól ismer minket, azt mondta, hogy reménykedett ebben a válaszban, ő is ezt választaná, de tőlünk szerette volna hallani. Hát ebben maradtunk. Ezután megkaptan az ágyam, hálóingre vetkőztem, és 2-ként mehettem is a műtőbe. Az anesztes nő nagyon kedves volt, kérdezte, hogy hány petesejtre számítok. Mivel mindkét UH-on 10 körül votak a tüszők, így bemondtak a 10-et. Aztán megmérte a vérnyomásom, és már aludtam is. Kicsivel később a helyemen ébredtem, kicsit kábultan, talán szédültem is, ami eddig még soha nem volt. Ezután nem sokkal egy másik lánnyal együtt átkerültünk egy 2ágyas szobába, ő is hasonló erős stimun esett át, mint én. Neki a 2. lombikja volt, nyáron 5. napra egy sem maradt nekik, pedig 4. nap még 6-an voltak!!
Aztán arratévedt egy illetékes, és mindketten megkérdeztük, hogy akkor mennyi az annyi. A lánynak 4-et sikerült leszívni, nekem 5-öt! Hidegzuhany! Ez meg hogy lehet, nem erre számítottunk. Ráadásul nekem az 5-ből csak 3 volt érett... nesze neked remények...
Mondanom sem kell, nagyon elkeseredtem. 3 érett? Ebből mennyi termékenyül majd meg? 2? És mennyi marad egyáltalán hétfőig? Minket ismerve max 1... Hát ennyi.. Az a sokminden, amit a sikerért megtettünk, és megint koppanunk! Miért?
A péntekem nagyon rosszul telt. Szerencsére egyedül voltam, Sz. elment Daniért, így ki tudtam bőgni magam.
Tegnap reggel kellett telefonálni, hogy mennyi termékenyült meg. Kiderült, hogy később még egy megérett, így a 4 érettből 3 megtermékenyült. Ha belegondolok, hogy anno az 1. lombikunknál 14 petesejtet szívtak le, abból 9 volt érett és csak 5 termékenyült meg, ahhoz képest ez csak 2-vel rosszabb!! És akkor sikerült. Nem tudom merjek-e még reménykedni, talán a holnap reggeli telefonig még bízhatok , akkor úgyis kiderül, hogy használt-e a sok vitamin, ha már mennyiség nincs, vajon a minőség javult? Holnap kiderül...

2. UH

Ma volt Tapolcán a 2. UH, már vártam, kíváncsi voltam, hogy alakulnak odabent a dolgok.
Ma hétfő lévén, amikor is nagyon sokan szoktak lenni, időben indultam, már 6 előtt, és 7:05-re már ott is voltam. Így is csak 3. voltam. Szerencsére nem voltak olyan sokan, és csak 1 leszívás volt! 4.-ként be is jutottam, legalább időben végeztem. Szóval a vizsgálatot a mnyh-val kezdte, lemérte, és rögtön mondta, hogy szerdán meg KELL csinálni a leszívást. 11,3mm volt, ez ennyire vastagnak számítana ilyenkor?? Jó mondjuk teszek is érte, hogy vastag legyen, és reméelm ez ki is tart majd a beültetésig. Ezután megnézte a tüszőim, egyből látta, hogy ez nem az igazi, javította is magát, tuti nem szerda lesz.. egy kicsit megnyugodtam, bármi, csak szerda ne...
Szóval jobb oldalon 2db 15mm-es és 2-3db 13mm-es, bal oldalon egy 30mm-es valami!!! (ez volt múlt csütörtökön 18mm), lehet ciszta?? Akkor vajon mi van? Azt is leszívja? Vagy egy gyorsan növő tüsző, amit nem enged a szuri megrepedni???Bal oldalon van még 1db 17mm, 1db 15mm és 4db 13mm vagy kisebb. Hát így állunk, erre mondta, hogy péntek. Szerda reggelig kell még szúrnom a gonalt (ezzel elértem a 66 db gonalt! 12nap stimuval), 450-450 egységet, szerda este 20:15-kor tüszőrepesztő, pénteken 2. leszek. Nem tudom mi lesz a vége, ha csütörötök óta kb 3mm-t nőttek, péntekig nem hiszem hogy a többségük kellő méretű lenne... mindegy, végülis csak egy kell majd! :)

Ismét Tapolcán

Tegnap voltam Tapolcán. Ismét derékfájósan, sajnos 2 napja visszajött a fájdalom, pedig már örültem, hogy elmúlt. Megint fájdalomcsillapítón élek. Szóval korán mentem ismét, kb 7:15-re értem oda. 6. voltam a recepción, ennek ellenére, kb 20.-ként kerültem be. Doki megvizsgált, mnyh vastagságára nem emlékszem, de ezzel nem is szokott gond lenni. Szóval az eredményem 3 nap 450 egység és 3 nap 300 egység gonal után a következő: 4 tüsző jobb oldalon, 6 tüsző bal oldalon. Mind 14-10mm között. T. doki nem lehetett túl elégédett az eredménnyel, mert visszaemelte az adagom 450 egységre. Hétfőn kell legközelebb mennem, az lesz a 11. gonalos napom. Eddig 11 nap volt a leghosszabb stimum, lehet ez most megdől. Szerintem jövő hét csütörtök/péntek lesz a leszívás. De ha csütörtök, akkor az elég érdekes lesz, mivel szombaton nem dolgoznak, így csak 5 napos embriókat kaphatunk vissza, már ha marad... Szóval én reménykedem a péntekben, mert akkor legalább lesz választásunk. Na de ez majd hétfőn kiderül.

A nap meglepetése viszont a bal oldali petefészkem teljesítménye volt! 6 db tüsző!! Az előző 2 lombik után már úgy tűnt, hogy lassan leáll a működése, mert csak 1-2 tüsző volt benne. (T. doki mindig mondta, hogy olyan, mintha a bal oldalam külön életet élne, nem nagyon reagál semmire)Valami történt! Valami jóóó! Vajon mitől indulhatott így be, hogy a jobb oldali domináns petefészkemet is túlteljesítette??? Rengeteg vitamint és ásványi anyagot szedünk (erről talán majd írok külön is), annyira egészséges életet élünk, hogy ezt soha nem gondoltam volna, tényleg mindent megtettünk most, de azért szeretném hinni, hogy ez az Aviva torna jótékony hatásától van. A tanárnő minden órán elmondja, mennyire jól megdolgoztatja az alhasat, vérbőséget okoz, az elzárt petevezetőt megnyitja, korai menopauzánál visszahozza a menzeszt, eltűnteti a cisztát/miómát, és akár ilyen dolgra is képes! Ez most még elég hihetetlen, és nem is tudom hogy fognak alakulni ezután a dolgok, de ez azért elég pozitív :) Tegnap is voltam tornázni és még hétfőn is megyek, hátha ... :)

És hogy hogy érzem magam? Elég ramatyul. Nem tudom más hogy van vele, engem nagyon megvisel ez a rengetek hormon. Fájnak a petefészkeim, a melleim le akarnak szakadni, a hátam is fáj már, szóval nem túl rózsás. Pont most számolgattam, hogy anno az 1. lombikunknál összesen 18 doboz gonalt kellett szúrni, most a 4.-nél csak hétfőig 54-et, és még nem az a vége szerintem...

Rossz hírek

Már majdnem 2 hete szúrom a suprefactot, minden gond nélkül, és ahogy ez tegnapelőtt eszembe jutott, aznap este már el is felejtettük beadni. Kezdődik... A pechsorozat, ami az elmúlt 2 lombikot is jellemezte... Mindig van valami, aminek nem úgy kéne történnie. A sorozat tegnap folytatódott. Fürdőt takarítottam, és egy rossz mozdulatnak köszönhetően úgy meghúztam a derekam, h nem tudtam percekig megmozdulni. Sajnos a tegnapi napom így telt, fájt minden mozdulat, csak vánszorogva közlekedtem, kenem, fájdalomcsillapítót szedek, és feltettem egy mágneses derékövet, ettől talán kicsit jobb. De még ma is nagyon fáj, úgyhogy a mai Aviva tornát kihagyom. Ahogy a tegnapi masszázst is, így a masszőröm nem mert bevállalni...

Mivel hétfőn reggelre szépen megjött a menzeszem, azonnal telefonáltam is Tapolcára. Amúgy ez egy tökéletes 28 napos ciklus volt 0 barnázós nappal!!! Ez nagy szó, mivel az elmúlt 2 évben minden ciklus előtt 2-3nap barnáztam. Talán az Aviva tornának köszönhetem, h ez kezd elmúlni!! Szóval most hétfőn telóztam, és csütörtökre, a 4. ciklusnapomra kaptam időpontot. Kicsit aggódtam, hogy tudok ilyen derékkal 200km-t levezetni, és ott fel és lemászni a vizsgálószékről, de szerencsére ezzel nem volt gond. Amivel viszont volt, az az AMH-m. Szokás szerint... 1 éve 0,8 volt, nyáron nem tudom, nem nézték, és csak találomra kaptam a gonal adagom, gondolom ennek köszönhetően lett végülis katasztrófális az a lombik, most pedig kiderült, h 3 havi Aviva, 3 havi inofolic, másfél havi DHEA, rengeteg vitaminozott hónap után sikerült egy 0,3-as AMH-t produkálnom! Hát nagyon vissza kellett fognom magam, nehogy a doki előtt bőgjem el magam :( Ennyi.
A gonal adagom pedig rémisztően sok! Most 3 napig napi 6 utána 3 napig napi 4 gonalt kell szúrni!! A 6 napi adagért majdnem 90ezeret fizettem a gyógyszertárban!! Még jó hogy nálam volt a hitelkártya, mert nem volt nálam ennyi kp. Nem erre készültünk.
Valahogy viszont mégsem áll össze a kép. Akinek alacsony az AMH-ja, annak magas az FSH-ja. Ez együtt mutatja, hogy már nem sok van hátra... Viszont az én alacsony AMH-hoz az FSH 3,8! Ez hogy lehet? Akkor ez most mit jelent?
Rettentően elkeserít ez a helyzet. Úgy tűnik, minden egyes lombikkal csak csökken az AMH-m, a folyamat megállíthatatnal. Tehetetlenül kell végignéznem, ahogy a szemem előtt ürülnek ki a petefészkeim :( Ezt már sem anyagilag, sem lelkileg, sem fizikailag nem tudom tovább csinálni, szóval ez lesz az utolsó lombikunk. Már bánom, h nem hallgattam Sz-re, hogy várjunk februárig, most így kell végigcsinálnom az Ünnepeket...

Jövő csütörtökön kell legközelebb mennem, egyáltalán nem várom...